Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Réz Gyula: A motorekék magyarországi megjelenése és elterjedésének jelentősége

gazdaságossága egy ideig megmaradt. Elkezdődtek a benzin helyettesítésére a különböző kísérletek. Nálunk kezdetben benzollal próbálkoztak. A gyújtásbeállítással a motort átalakítás nélkül üzemeltették, ez azonban nem jelentett nagyobb anyagi megtakarítást. A motorekék szívógázüzemre történő átalakításával már a háború alatt foglalkoztak néhány helyen. Az átalakítás abból állt, hogy gázfejlesztő-készüléket (generátort) szereltek fel a gépre. A készülék legfontosabb része a hengeralakú osztott tartály volt, ahol a faszén, koksz elégetése történt. A nem kevésbé bonyolult szerkezetben az izzó szénen levezetett vízpára biztosította a motor működéséhez az éghető gázt. Egy 40 LE-s szántógéphez mintegy 5 q-s súlyú generátor készült. A budapesti „József-műegyetem mezőgazdasági géptani tanszékén" „Rába"-motorekével végeztek kísérletet. A szívógázüzemre készült gép két és félszer annyi tüzelőanyagot fogyasztott, mint a benzinüzemű. A mérleg mégis a szívógázüzem javára billent, mivel 1 kg. faszén 1200 koronába, ugyanakkor 1 kg benzin 8500 koronába került. A motor teljesítményénél 20—25%-os csökkenést mértek. A szántási teljesítményt mérve a motoreke benzinüzemmel óránként 0,83 kh-at, szívógázüzemmel, 0,60 kh-at szántott fel. A veszteség 0,23 k hold, vagyis 28%-os volt.

42 A Gazdaság Berendező és Motoreke RT szakemberei 1921-től folytattak beható kísérletezést a Stock-motorekék szívógázüzemre való átalakításával. Az átalakítás költségei megtérültek ugyan, de a generátorgázzal működtetett motorekék gyakorlati jelentősége nem érte el a várt szintet.

43 A benzinmotoros szántógépeket egyre több helyen a sokkal gazdaságosabb üzemű és többcélú petróleum és nyersolajüzemi erőgépek fokozatosan háttérbe szorították. Az 1924. évi szerencsi szántógép bemutatón, melyet a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület rendezett — szívógáz és petróleumüzemre átalakítva — a „Rába" motoreke is részt vett. A Mc. Cormick, IHC, Fordson és Neumayer-féle „Herkules" traktorok mellett nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

44 Az 1924. évi Hamburgi gazdasági kiállításon a közismert Stock gyár az összes korábbi géptípusait átalakítva jelent meg. Petróleum és gázolajüzemre alakították át a gyártmányokat. Újdonság volt a 23—35 LE-s váltóekével készült motoreke a „Wendestock".

45 Az utolsó „Rába" motoreke után, mely 1927-ben készült, nem kerültek be külföldi gyártmányok sem. A földművelésügyi minisztérium 1926-i összeírása szerint hazánkban 1710 belsőégésű motorral ellátott traktor mellett 450 kétgépes gőzeke, 30 gőztraktor és 20 kétgépes MÁV Astra szívógázos, drótköteles rendszerű szántógép és 230 merevrendszerű motoreke dolgozott. A fenti számok ékesen bizonyítják, a traktorokkal szemben minden más szántógép háttérbe szorult.

46 42 KNEUSEL-HERDLICZKA E. 1925. 11 — 14. 43 KT 1923. 100. 44 KT 1924. 946. 45 KT 1924. 610. 46 KNEUSEL-HERDLICZKA E. 1929. 13—14.