Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Réz Gyula: A motorekék magyarországi megjelenése és elterjedésének jelentősége
21. sz. kép. Meszlényi Lajos földbirtokos Stock-motor ekéje. Csáki Lajos gyűjteményéből A negyvenes években szinte teljesen elveszítették gyakorlati jelentőségüket. Erről Erdei János így ír: „A motorekék manapság csekély gyakorlati jelentőséggel bírnak. Alig van belőlük néhány példány használatban. Ezek is mind régebbi gyártmányúak és csak azért veszik igénybe szolgálatukat, mert éppen kéznél vannak. A modern traktorok szorították háttérbe a motorekéket, mert az utóbbiak jóformán csakis szántásra voltak alkalmazhatók. Ha az eke helyett netán más talajművelőgépet akartak a motorekével munkába fogni, akkor körülményesen le kellett szerelni a gépkeretről az eketesteket és helyükbe ugyancsak körülményesen grubber, kultivátor vagy más talajművelő szerszámokat kellett felszerelni. Még bajosabban lehetett a motorekét vetőgép, aratógép vagy bármely más munkagép vontatására felhasználni." 47 Hazánkban az utolsó motoreke, melyet 1913-ban a Stock gyár készített, Hódmezővásárhelyen 1968-ban a helyi Május 1. Tsz-ben dolgozott utoljára. Csáki Lajos (szül. 1916. Hódmezővásárhely) elmondása alapján a gépet 1914ben Meszlényi Lajos földbirtokos újonnan vásárolta és földeáki (Csanád vm., ma Csongrád m.) birtokán 25 évig használta. (21. sz. kép) 1939-ben Csáki Lajos gépész 47 ERDEI J. 1944. 102—103.