Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

V. Góz Gabriella: A szarvasmarha törzskönyvelés fejlődése Magyarországon (1900—1940)

KISS A. 1944 Mezőgazdaságunk fejlődése 1895—1935 között. Bp. KONKOLY THEGE S. 1940 Állattenyésztési politikai jegyzetek. Bp. (Kézirat) KONKOLY THEGE S. 1946 A magyar állattenyésztés alakulása a trianoni időszakban Bp. (Kézirat) LÁNGHY I. 1831 Szarvasmarhatenyészto. Pest. LEIDENFROST K. 1911 Szarvasmarhatenyésztés, In. Magyarok Északon. Szerk. Jeszenszky Pál Bp. MESTEROVITS I. 1926 Gyakorlati útmutató szarvasmarhatenyésztésünk és tejgazdaságunk szövetkezeti alapon való fejlesztéséhez. Györ. SCHANDL J. 1962 Szarvasmarhatenyésztés. Bp. VÖRÖS A. 1969 A belterjes gazdálkodás kialakulása és a szarvasmarhatenyésztés a Dunántúlon 1880—1914. Bp. WELLMANN O. 1926 A szarvasmarha bírálata és törzskönyvelése. Bp. WELLMANN O. 1926 Magyarország állattenyésztése I. köt. Szarvasmarhatenyésztés. Bp. WELLMANN O. 1940 A szarvasmarhák bírálata és törzskönyvelése. Bp. FOLYÓIRAT Köztelek Magyar Állattenyésztés Mezőgazdasági Szemle (A felsorolt folyóiratok vonatkozó évfolyamai) DIE ENTWICKLUNG DER RINDER-HERDBUCHFÜHRUNG IN UNGARN (1900—1940) Um den Rinderbestand zu vermehren, seine Qualität zu verbessern und die Milchleistung zu vergrössern wurde um die Jahrhundertswende die Organisationsarbeit begonnen. Unter Mitwirkung des hervorragenden Fachmannes seiner Zeit, Imre Újhelyi, entstand das Netz der Molkereigenossenschaften. Es wurde die Milchkontrolle eingeführt, die nach der Jahrhundertswende ein Mittel der Herdbuchführung wurde. Parallel mit den Molkereigenossenschaften entstanden Vereinigungen für die Milchleistungsprüfung mit folgender Zielsetzung: mit Hilfe der Angaben der Milchleistungsprüfung sollte die Rinderzucht ergebnisvoller gemacht werden. All-