Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Für Lajos: A csákvári uradalom állatállománya, 1920—1944. I. rész

ki, s a leginkább külterjes ágazat, a juhászat részesedése aránytalanul magas: 35,5%-ra ment 1929-ben. Külön ki kell emelnünk, hogy a káptalani uradalom szarvasmarhaállományában ekkor még a külterjesebb erdélyi magyar fajta uralkodott.

31 A csákvári uradalom adatai alapján lehetne, tenyésztéstörténeti szempontból pedig egyenesen kívánatos lenne foglalkozni az egyes fajok nem- és korszerinti összetételével is, hiszen a tenyészirány néhány jellegzetességét csak az ilyen elemzések segítségével sikerülne élesebb vonásokkal megrajzolni. Sajnálatos módon arra sincs lehetőségünk, hogy a tenyésztéstörténeti kérdésekkel szorosan összefüggő szaporulat kérdését, legfőképpen pedig a takarmányozás, a megtermelt mennyiség és a szükséglet között keletkezett gyakori feszültség

32 problémáit, okait feltárjuk. Foglalkoznunk kellene végül az állomány hasznosításának, nem utolsósorban jövedelmezőségének (hizlalás, hús, tej, gyapjú) a tőkés agrártermelésben döntő szerepet játszó témakörével is.

33 (Mindezekre tanulmányunk II. részében térünk ki.) Dolgozatunkban csupán állománytörténeti kérdések boncolására vállalkozhattunk. Vizsgálódásunk körét mindössze egyetlen ponton szeretnénk mégis kitágítani, nevezetesen az egyes ágazatok rentábilissági kérdéskörére. Az uradalom számtar10. táblázat Egyes ágazatok jövedelmezősége a csákvári gazdaságban (ezer pengőben) Ev Igaerő Sertés Juhászat Tehenészet Együttesen 1930 — 43,4 + 14,6 -5,2 + 4,5 — 29,5 1931 — 27,3 + 17,8 — 3,8 - 7,0 — 20,3 1932 — 21,4 5,1 — 1,7 + 3,6 — 24,6 1933 - 16,8 + 12,2 -0,1 + 9,7 + 5,0 1934 — 20,7 + 19,6 -3,2 - 8,4 — 12,7 1935 — 29,8 + 8,7 -2,2 — 13,7 — 37,0 1936 — 19,7 + 11,4 -1,5 1,9 -11,7 1937 — 15,4 + 13,3 + 0,1 + 11,2 + 9,2 1938 -26,4 + 0,5 -1,3 — 5,6 — 32,8 1939 — 25,3 2,0 — 0,6 - 4,3 -32,2 1940 — 27,8 + 30,4 — 1,7 + 5,9 + 6,8 1941 — 31,9 + 13,6 -3,4 + 29,3 + 7,6 1942 — 23,4 + 12,0 -2,0 + 30,5 + 17,1 1943 — 39,8 + 11,7 — + 85,6 + 57,5 31 GÁLL László, 1971. 88-89 p. Mindenképpen megjegyzendő, hogy a hercegi uradalom szarvasmarhaállományának nagyobbik hányadát a nyugati, illetve a velük keresztezett hazai pirostarka fajta tette ki. Uo. 101-116 p.; PINTÉR János, 1970. 319-320. p.; Vö. VINCZE László, 1983. 528-569 p. 32 így pl. 1921-ben, 1922-ben, 1923-ban, 1935-ben és 1939-ben. Mindezekre nézve lásd: OL. P. 188. I. 1. c. tisztiszéki jkv. 1922. szept.; Uo., 1923. febr.; Uo. I. E. 3. h. 1936. Mérlegbeszámoló; Uo. 1940. Évi beszámolójelentés. 33 Például: OL. P. 187. II. A. 1931.; Mind a hizlalásra, mind a gyapjú- és tejhozamra részletes kimutatások, tisztiszéki jegyzőkönyvek és rendes évi kimutatások állnak rendelkezésre.