Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Surányi Béla: A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében

Zaitschek Artúr

53 megvizsgálta Fejér, Győr-Moson, Pozsony, Sopron, Vas, Veszprém, Baranya, Somogy, Tolna, Pest és Heves megye 11495 db tehenének tejtermelését. Az egyes fajták közül kiemelkedett a lapályé, bár az összlétszámból még 1,0%-kal sem részesedett. 7. táblázat Az ellenőrzött tehenek és tejtermelésük, 1926/27 Fajta Százalékos részesedés Termelt tej kg Tejzsír % magyar pirostarka 85,44 2920 3,79 szimentáli 6,29 3189 3,75 borzderes 3,99 3062 3,50 montafoni 1,91 3481 3,55 allgaui 1,20 3748 3,56 keletfriz lapály 0,98 4279 3,19 rajnai vöröstarka lapály 0,19 3825 3,25 Magas volt az aránya az alacsony zsírtartalmat termelő teheneknek, különösen Pest és Heves megyében.

54 Ez a wilstermarschi bikáknak tulajdonítható. Dunántúlon az állandó magyar pirostarka bikahasználat kiegyenlítettebb tejzsírtermelést hozott. Noha nem általánosítható, mégis sok helyütt a lapálymarhák számának csökkenése együtt járt a tejtermelés színvonalának romlásával. Ez sokszor a fajtaváltásnak is tulajdonítható az egyes tenyészetekben. Pest megyében

55 is fokozatosan kiszorult a holland fajta. 1930-ban a 11 db termelő egyed nem nagyon kényeztette el rajongóit. A következő évben már nem is szerepelnek a termelési jegyzékben. Az ország ÉK-i részében a lapálymarha csak kuriózumként fordult elő. Ez a terület a borzderes fajta tenyészkörzete volt. A tisza-jobbparti tejelésellenőrző körzeteket 1927/28. évi jelentéseiben sem fordul elő a lapálymarha.

56 Jóllehet az előző évekből sem történik említés ezen körzetekben lapály tehenészetekről, az Állattenyésztők Lapja

57 beszámol a Heves megyében lévő atkári és pusztatassi tehenészetről, mindkettő egyazon uradalomhoz tartozott. Alapját a holland marha vetette meg (27 db). Az atkári állomány 1921-ben került Győry György tulajdonába. A lapályokon kívül Vas és Tolna megyéből vásároltak hazai tenyészállatokat. Az apaállatok szimentáli és szimentáli vérségű hazai pirostarka fajtához tartoztak. Àz 1926—1931 évek között az átlagos tejtermelés meghaladta a 4000 kg-t. Zala megyében az 1927/28. ellenőrzési évben

58 a 23 legjobb tehén között 5 db holland is szerepelt. A rangsort a Zalavári apátság Zalaapátiban lévő tehenészeté53 ZAITSCHEK A. 1929. Kt 334—336. 54 SZENTANDRÁSSY Gy.—ZAITSCHEK A. 1928. KK 403. 55 NYIREDY J. 1931. ÁL 256—257. 56 MÁTYUS V. 1930. Kt 62—63. 57 GIGOR J. 1932. ÁL 200—201. 58 GENCSY Zs. 1930. Kt 179—180.