Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Surányi Béla: A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében
nek „Gólya 1" nevü tehene vezett, amely pirostarka volt és 366 nap alatt 5482 kg tejet adott. Az ötödik helyen Elek Ernő újnéppusztai állományának „Muci 14" nevű holland tehene állott 4861 kg-mal. De a 6., 8., 11. és 21. helyen is holland tehén állott. A helyezéseken Újnéppuszta és a Mikosdi uradalom osztozkodott. Az Újnéppusztai tenyészetből hozták létre a palini tehenészetet, 59 mivel az előbbit fölszámolták. Az utóbbiból 1932—36 között 5 db elit lapálytehén került ki. A mikosdpusztai uradalom lapálytenyészete is fokozatosan elsorvadt, annak ellenére, hogy egyes esztendőkben nem volt ritka a 4500 kg-os átlagtermelés sem. Nógrád megyében 193Ï-ben 60 16 db holland feketetarka tehenet tartanak nyilván. Az ipolymenti pirostarka tájfajta kialakításában Bocsor szerint 61 lapály bikák is részt vettek. Mindez csak az uradalmi tehenészetekre vonatkozik. A kisgazdaságok ellenőrzött tehénlétszáma 1932/33-ban 2576 db volt, s ténylegesen ebből is csak 1272 db-t fejtek. Tejtermelésben is elmaradtak a nagyüzemtől (2884 kg, 3,82 % tejzsír). 8. táblázat Az ellenőrzött tehenészetek tejelési eredményei, 1932/33 62 Év Létszám db Tejelési nap Termelt tej kg Zsír % 1929/30 12 605 309 3478 3,71 1930/31 12 941 307 3563 3,72 1931/32 10 662 306 3430 3,71 1932/33 9 999 307 3623 3,69 Az uradalmi tehenészetekben a lapálymarha létszáma 1929-ben 162 db, 1930ban 372 db, 1931-ben 48 db, 1932-ben 23 db. A kezdő év 4341 kg-os átlagtermelése 1932/33-ra visszaesik 3957 kg-ra. Az egyéb keresztezések között is bizonyosan szerepelt lapályvérségű marha, ám ezeket nem jelölték külön. Viszont ezeknek a száma is fokozatosan visszaszorult a kezdeti 384 db-ról 20 db-ra. Pilz Iván 63 szerint az Alsó-Dunántúli Szarvasmarhatenyészto Egyesület 13424 db ellenőrzött tehenéből csak 126 db volt lapály fajtájú. Ez a szervezet magába foglalta Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyét. A lapályok tejtermelését meg sem említi. Véleménye szerint csak magyar piroskát érdemes tartani. A hazai lapálytehenészetek közül említést érdemel még a röjtöki 64 , melynek alapján Berg Mihály 191 l-ben rajnai vöröstarka lapály vásárlásával fektette le. Az állomány 1920-ban 90 db tehénből, 2 db bikából, 5 db növendék bikából és 7 db növendék üszőből állt. A tehenészet 1927-ben Nagy Elek tulajdonába került, aki a már korábban elkezdett keresztezést tovább folytatta hazai pirostarkával. 1933/ 59 SEBESTYÉN G. 1957/58. 252—253. 60 MÉSZÁROS J. 1931. Kt 1104. 61 BOCSOR G. 1960. 43. 62 MÉSZÁROS J. 1934. Kt 482. 1929 végére Szatmár megye kivételével mindenütt mőködtek az országban a szarvasmarhatenyészto egyesületek. 63 PILZ I. 1936. Kt 791—793. 64 SEBESTYÉN G. 1957/58. 114, 116, 239—240, 241—242.
