Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Surányi Béla: A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében

A Veszprém megyei Szarvasmarhatenyészto és Tejelésellenőrző Egyesület 1927ben kezdte meg működését.

48 A Köztelek c. szaklap lapályvérségű állományról említést tesz, de mellőzi helyének megjelölését. Mindössze 63 az ilyen egyedek száma. A 298 napos laktáció alatt 4618 kg tejet termeltek, ami napi 12,62 kg átlagtermelésnek felel meg. Somogy megyében az 1926/27. évben 49 a Renaissance RT inámi tehenészete egy év alatt átlagosan 4885 kg tejet termelt tehenenként. Az állomány nagysága: 54 db magyar pirostarka, 2 db szimentáli, 6 db holland feketetarka. A megyében 13 db volt a fajtatiszta lapályok száma, átlagosan 4000 kg fölött termeltek. 5. táblázat A megye legjobb 15 tehene között a holland marhák helyezése Helyezés Tehén neve Tejelési napok száma Termelt tej kg Tejzsír % 4. Dévaj 127 288 7168 2,95 9. Cigánylány 131 245 6430 3,37 15. Cidrus 13 365 6116 3,73 Fontos bemutatnunk a tehenek téli takarmányát, amelynek révén napi 12,24 kg-os napi tejtermelést lehetett biztosítani. A napi takarmánya: 2,91 kg vegyes abrak, 17,32 kg gyökér-gumós takarmány, 2,87 kg pillangós széna, 1,63 kg egyéb széna, 5,61 kg búzaszalma és polyva. A magas tejtermelést az egyedi képességek figyelembevételével, egyedi etetéssel tudták elérni. Baranyában hagyományosan magas színvonalú volt a szarvasmarhatenyésztés.

50 Az import lapálymarhák ideális körülmények között termeltek. Az 1926/27. évben a legtöbb tejet a holland tehenektől fejték. A lapálytehenészetekhez tartozott a Baranyai Agráripari RT Fenyősi, a Csobokai bérgazdaság, Biedermann Elek, valamint Jeszenszky Imre Vidéki tehenészete. A magyar pirostarkák tejtermelését 600—800 kg-mal multák felül: a legjobb holland tehén 4688 kg, a hazai pirostarka 4205 kg tejet adott. Ugyanezen esztendőben a 20 legjobb tehén között 14 db holland volt. A listát a „Boszorkány 63" nevű vezette 7065 kg-os tejtermeléssel. A magas hozam megkövetelte a koncentráltabb takarmányok fölvételét. Növekedett az abrakfélék és a pillangós széna aránya a megetetett takarmányban. Figyelemreméltó tenyésztői munka folyt Mándy Sándor tárcsái, keresztespusztai tehenészetében, ahova a Hatvani Cukorgyár uradalmából vásároltak szarvasmarhákat.

51 A bikákat Új néppusztáról, Dőry Ödönné margitmajori és Dőry Hugó tüskei gazdaságból szerezték be. A tárcsái tehenészet még az első világháború előtt alakult 7 db holland tehénnel. Mándy Györgynek csak néhány tehene volt a tésényi majorban. Az 1920-as években a lapálytenyésztés központja Keresztespuszta lett. 48 VUCHETICH Gy. 1929. Kt 809—811. 49 PAVLICSEK A. 1928. Kt 1344—1348. 50 PAVLICSEK A. 1928. Kt 440—442. 51 SEBESTYÉN G. 1957/58. 242—248.