Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Surányi Béla: A lapály szarvasmarha fajta a két világháború közötti időszak szarvasmarhatenyésztésében
1931 végéig 460 db telivér szimentáli és 569 db pirostarka tehén került az elit törzskönyvbe. 43 A lapályfajta a létszámához mérten volt képviselve. Mind kevesebb a fajtatiszta egyed, beolvadt a hegyitarkába. A fajta még az 1930-as évek közepéig, ha nem is nagy számban, de jelen volt, főleg a dunántúli megyék szarvasmarha-tenyésztésében. Az 1920/21. évben Fejér megye legjobb tehenei között szerepelt: 44 „Hattyú 53" (vöröstarka lapály x magyar pirostarka (évi 4539 kg, „Vadas" (mpt) 4346 kg, „Bagó 44" (mpt) 4058 kg, „Rózsa 41" 3741 kg tejtermeléssel. 4. táblázat Az ellenőrzés alatt lévő fajták átlagtermelése 1920/'2l-ben Fejér megyében Fajta Darab Tej kg Zsír % szimmentáli 53 1593 4,02 magyar pirostarka 926 1665 4,10 montafoni 29 2400 3,58 vöröstarka lapály x magyar pirostarka 19 2238 3,84 Megye szerte meg voltak elégedve a lapályvérségű utódok termelésével. A keresztezéseket egy kialakítandó tájfajta érdekében végezték. Az 1925/26. évben 1839 db ellenőrzött tehénből csak 15 db tartozott a holland fajtához. 45 Ez a néhány tehén azonban a többi fajtához képest aránylag magas tejtermelést produkált, de nem érte el a szimentáliak termelési színvonalát. Tekintélyes volt a 84%-kal részesedő magyar pirostarka tehenek tejhozama, amely éves átlagban 2700 kg volt, 104,69 kg tejzsírtermeléssel. A lapályfajta fokozatosan eltűnt a megye tenyészeteiből, beolvadva a hazai fajtába. 1928-ban már önálló fajtaként nem szerepelt. 46 Sopron megyében 1925-ben indult meg újra a tenyészetek tejtermelésének ellenőrzése, 47 s ebbe 10 uradalom 1002 db marháját vonták be. Az 1925/26. évben ez az állomány 3000 kg fölötti átlagtermelést tudott fölmutatni. A lapályfajta csak 8,5%-kal részesedett az összlétszámból. Tejtermelésük átlagosan 3900—4300 kg között mozgott. Föllelhetők a rajnai vöröstarka, keletfriz feketetarka, valamint ezek szimentáli és magyar pirostarkával keresztezett utódai. A megye tenyészetési színvonalát jelzi, hogy a hazai pirostarka termelése alig maradt el a 3400 kg-tól. Hozzájárult ehhez a lapályok „termékenyítő" jelenléte is, szerepük hasznos volt mind az uradalmi, mind a népies szarvasmarhatartásban. Jóllehet nehéz nyomon követni a lapályvér jelenlétét a népies tenyészetekben, mivel az ellenőrzött tehenek létszáma az uradalmiakénak csak egy tizede volt. 1926/27-ben tejtermelésük nem érte el a 2500 kg-t. 44 SZENTANDRÁSSY Gy. 1922. Kt 507—508. 45 PAVLICSEK A. 1927. Kt 1266—1269. 46 PAVLICSEK A. 1928. Kt 1422-1424. 47 RAFT P. 1928. Kt 1579-1582.