Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Mártha Zsuzsanna: A pulyka rövid természetrajza és hagyományos tenyésztése Magyarországon
nemzetközi baromfikiállítás volt. A katalógus szerint akkor 31 pulykát állítottak ki, köztük hét bronzpulykát. Ezek közül háromnak a tulajdonosa külföldi volt, kettő-kettőé pedig hazai kiállító: Raksányi Anna Pilisről és báró Bánffy Ernő Kolozsborsáról. 33 Az ezredéves országos kiállítás keretében 1896 október havában tartott baromfikiállításon a hazai kiállítók közül egyedül a rimaszombati földművesiskola mutatott be bronzpulykát. 34 A 1897. október 23-tól 26-ig Budapesten rendezett baromfikiállításon összesen 39 pulyka szerepelt. Ezek közül 13 volt bronzpulyka, valamennyit Pilisről állították ki. 35 A későbbi évek baromfikiállításain is egyre több bronzpulykát mutattak be a szakköröknek és más érdeklődőknek. A bronzpulyka tollának alapszíne kékesfekete, a mellén és hátán bronzszínűen zománcozott. A szárny- és a faroktollak fehéren és bronszínűen sávozottak, végük fekete. A csőr és a láb palaszürke, idősebb korban kifakul. Tollazata tömött, testhez simuló, vöröses színjátszása miatt bronzfényű, ami a külterjes tartásban a ragadozókkal szemben jó védelmet nyújtott. Kotlási hajlama erős, szabad tartási körülmények között tojásainak termékenysége a 80—90%-ot is elérte. A hazai klíma szélsőségeit ez a fajta tűrte legjobban. A kifejlett kakas testtömege elérte a 12—15 kg-ot, a tojóé 5,5—7 kg volt. Az 1960-as évekig ez volt Magyarországon a leginkább elterjedt pulykafajta. 36 Hreblay a Duna-Tisza közét kivéve, ahová a fehér pulykát szánta, az országban mindenütt tenyésztendő pulykának ezt a fajtát ajánlotta. 37 Bár a századforduló idején Magyarországon a pulykatenyésztés arányai figyelemre méltóak voltak, mégsem mutatkozott a bronzpulyka-kakasok évenkénti cserekiosztása iránt akkora érdeklődés, mint akár az emdeni gunarak, akár a pekingi gácsérok cseréje esetében. Ennek valószínű oka, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a kiosztandó fajbaromfiakat az évi szaporulatból szerezte be, legtöbbször a fejlődés félidejében adta a hímbaromfit cserébe a tenyésztőknek.így ezek nem szívesen adták oda a legföljebb 5 kilós fiatal bronzpulykakakasért 2—3 éves jóval nehezebb és még javában tenyészképes parlagi pulykakasaikat. Ez volt annak oka, hogy az állami akció ellenére sok állomány fajtajelleg nélküli maradt a köztenyésztésben. Ilyen körülmények között a 30—^40 kiváló 33 A budapesti 1885. évi .. . 1885. 39. 34 Baromfi-kiállítás 1896 ... É. n. 31. 35 Az 1897. évi ... 1897. 18. 36 A magyar mezőgazdaságban 1945 után végbement alapvető változások következtében nem volt fenntartható az a külterjes kultúra, amely a sötét tollú pulykák tenyésztését jellemezte. Ilyen változások és hatások voltak: a földosztás, a begyűjtési rendszer, a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átalakítása stb. A hatvanas évek elején a régi pulykatípusból már csak a külkereskedelmi igények kielégítésére alkalmatlan, éles mellcsonti taréjt, rossz formát mutató exportáruval rendelkeztünk. A hosszú nevelési idő miatt jelentkező ivari jelleg következtében a hímivarú és a nőivarú egyedeket az exportcsomagolásnál el kellett egymástól különíteni. A hímivarú áru csak csökkent áron volt értékesíthető (NAGY Tamásnak, a Baromfitermelők Egyesülése Szolgáltató Üzeme igazgatójának szíves közlése). A sötét tollú pulykáknak a fehér színűekkel szemben való háttérbe szorulásának további oka a gépi feldolgozásnak általánossá válása volt. A kopasztógépek a tolltok sötét festékanyagát a bőr alatt szétkenik, így a tisztított pulyka már friss állapotban is, de különösen fagyasztás után foltos lesz (PERÉN YI M. 1981. 413.). 37 HREBLAY E. 1907. 15—16., 22.