Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Mártha Zsuzsanna: A pulyka rövid természetrajza és hagyományos tenyésztése Magyarországon

* 2. ábra. Pulykakép Washington, M. Baromfitenyésztés (Gazdasági táblák XXVII.) című, Bécsben 1875-ben megjelent kiadványból. bronzpulykáé mögött. 28 Az akkori kiállításainkon gyakran látható szép fehér pulykapéldányokat Wink 1er János a mexikói pulykától származóknak tekintette. 29 A franciországi eredetű fekete pulykát Hreblay Emil szerint 1895-től kezdődően tenyésztették Magyarországon, de 1903 óta tenyésztése kezdett megcsappanni úgy, hogy néhány év múlva alig foglalkoztak vele az országban. 30 A bronzpulykát az angolok tenyészkiválasztással feltűnő nagyságúra és pompás tollazatúvá fejlesztették. A Magyarországon tenyésztett bronzpulyka alkatra nem nagyon különbözött tőle. Különbség inkább csak az angliai bronzpulyka valami­vel nagyobb testében, élénkebben fémes fényű bronz színezetében és evezőtollainak gazdagabb csíkozottságában mutatkozott. Sok hazai tenyésztőnek az volt a véle­ménye, hogy a bronzpulyka fő rendeltetése a külterjes tartás következtében többé­kevésbé satnyuló parlagi pulykánk testtömegének nagyobbítására hatni, és a te­nyészeteket egyöntetűbbé tenni. 31 Grubiczy közlése szerint a bronzpulykát Raksányi Anna, neves pilisi baromfite­nyésztő hozta Magyarországra. 32 1885-ben május 5—10. napjain Budapesten 28 KÖVY J. 1908. 14. 29 WINKLER J. 1927. 33. 30 HREBLAY E. 1907. 31. 31 PARTHAY G. 1890. 31—32. 32 GRUBICZY G. 1892. 19. B

Next

/
Oldalképek
Tartalom