Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen
A pannonhalmi főapát 1887. október 17-i, a vallás- és közoktatási miniszterhez írt levelében beszámolt arról, hogy a pannonhalmi főapátság szőleiben íiloxérát még nem találtak. Reménykedett is benne, hogy talán később sem lesz a kedvezőnek vélt talajadottságok miatt. Ekkor még a bakonybéli, celldömölki és a zalavári apátság szőlei fertőzés mentesek, a filoxéra csak a Balaton északi partjának történeti szőleit pusztította 1880-tól. Ekkor már a bakonybéli apát a gazdasági racionalizálás miatt rendelkezett világi szakemberekkel, így ő kapta a főapáttól azt a feladatot, hogy a fajtatiszta kajári minta szőleje melett hozzon létre egy nagyobb amerikai anyatelepet és azt oltassa be jó eurázsiai fajtákkal. Legrosszabb a helyzet a tihanyi apátság szőleiben volt, mert a Balaton-menti szőlőket ekkor már a filoxéra erősen pusztította. 16 Ezért a pannonhalmi főapát sürgősen utasította a tihanyi apátot, hogy új telepítésekbe, szőlőiskola létesítésébe kezdjen. 17 Dunántúlon a filoxéra 1883-ig lassan terjedt, Komárom m.-ben 1 községben, Fejér m.-ben 2, Veszprém m.-ben 17, Zala m.-ben 2, Baranya m.-ben 2, Pozsony m.-ben 1, és Esztergom m.-ben 7 községben tudták csak kimutatni. 18 Röviddel a miniszternek írt levele után (1887), döbbenten értesült a főapát arról, hogy október derekán a főapátsági szőlők közelében találtak íiloxérát. Csanak, Nyul, Baráti, Écs községek határában mutatták ki a kártevőt. 19 A bencés rend számára azért jelentett ez nagy csapást, mert a rendi szőlőknek majd a fele itt terült el. A főapát, felmérve a szőlők súlyos helyzetét, azonnal intézkedett. A benedekrendi uradalmak gazdasági racionalizálása szellemében 1887 október 27-től szakképzett szőlészeti inspektort szerződtetett Vitái Kornél személyében. Feladata az amerikai szőlőiskolák létrehozása és az egész szőlészet szakirányítása volt. 1888 tavaszára legalább 4 kh. Riparia sauvage fajta telepítését tervezte, amelyet részben magvetéssel, magoncokból, részben kész simavesszők vásárlásával és ültetésével akart biztosítani. Jacques és Herbemont fajtákat már a késői rendelés miatt nem tudtak szerezni, ezért a főapát a miniszter segítségét kérte. 500 db gyökerest és 4000 db simavesszőt, valamint 1000 db oltó vesszőt szeretett volna kapni Jacques direkttermő fajtából. Emellett 3000 db simavesszőt, és 1000 db oltóvesszőt is kért a főapát a Herbemont direkttermő fajtából. Vaszary Kolos Főapát a szőlészeti szakemberét is felajánlotta, aki a csomagolásban is segített volna, — csak mihamarabb megkaphassa a főapátság a kívánt szaporítóanyagot. 20 A filoxéra azonban 16 A balatonparti filoxérafertőzés két irányból közelítette meg a történeti borvidék szőleit. 1878—1880-ban Sóly és környékén fedezték fel a gyökértetűt és innen nyugati irányba terjedt a tihanyi apátság szőlei felé. Nyugati irányból Meszesgyörök felől 1882-ben zárta körül a fertőzés a fülöpi, balatonfüredi szőlőket, vö: Csorna Zs. 1984. A tihanyi apátság gazdasági-pénzügyi helyzete a filoxérafertőzés idejére már évek óta nem kiegyensúlyozott. A gazdasági nehézségek és a szigorú takarékosság miatt ekkor még nem lehetett megfelelő szaktudású szőlészeti szakember az apátsági uradalomban. 17 BFL. FI. VIc/87. 216/1887. 18 BL. 1884. 174. 19 BFL. FI. VIc/87, 277/1887. A Földmívelési Minisztérium mutatókönyve szerint 1889-ben jelentették a tényői, csanaki, ménfői, écsi, nyuli íiloxérát, míg 1890-ben a szentmártoni, kisécsi, tömördi fertőzést. OL. K. 184. FM. általános iratok. Mutatókönyv. Az iratokat selejtezték. Alapsz.: 20322, 20499. Iktató sz.: 32641, 33909, 34994. 20 BFL. FI. VIc/87, 277/1887.
