Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen

tovább pusztítva, 1888 szeptember 10-én már a somlói szőlőket támadta meg, károkat okozva a történeti borvidéknek és az itt levő bencés szőlőknek is. 21 Vitái Kornél szőlőinspektor azt jelentette 1892 júl. 24-én, hogy ha a kisécsi és a hoszpodári szőlőkben nem ügyelnek jobban a mind általánosabbá váló filoxérá­ra, akkor rövid idő múlva „.. . nem csak termésünk nem lesz, de még tőkénk sem. . .", ami pedig az amerikai alanyok beoltásához oltócsap miatt feltétlenül kellene. 22 A bencés rend szőleit, mivel ezek különböző dunántúli borvidékeken feküdtek, nem egyszerre érte a filoxéra támadása. A zalavári apátság 1895 október 28-án még mind mennyiségileg, mind minőségileg szőlei kielégítő szüreti eredményéről szá­molt be. Itt ugyanis még nem jelentkezett a filoxéra. Annak ellenére, hogy a vörös máslást még nem préselték ki, az üsthegyi szőlőben 140 hl, az esztergáli szőlőben 110 hl, a csacsi szőlőben 95 hl must termett. Vagyis 18 magyar holdon 345 hl mustot nyertek. Hektoliterjét 14 forintjával számolva, ez összesen 4830 forintot jelentett, aminek a piaci értéke mintegy 6510 forint volt. l-l hold bruttó hozama 268 forintot, piaci értéken számolva 361 forint 60 krajcárt tett ki. A kimutatás készítői is megállapították, hogy ez „. . . oly hozam, aminőt semmiféle más gazda­sági üzemág nem képes fölmutatni." 23 Zala megyében 1891-ben — az alispán jelentése szerint — 7227 kh-t teljesen, 294 kh-t pedig csak részben pusztított ki a filoxéra. 3738 kh ugyan fertőzött volt, de ezt a szőlőterületet még nem pusztította ki gyökértetű. 1894 augusztusában és szeptemberében azonban már Zalaegerszeg szőlőhegyét is megtámadta. 24 Nem sokkal később, 1895 augusztusában már a zalavári apátság csacsi uradalmi szőlejé­ben is kimutatták a íiloxérát. Az apátsági kormányzót nem érte váratlanul a fellépése, előre gondoskodott amerikai alanyfajtákról, szénkénegről és oltványsző­lőkről. Előrelátását mutatta, hogy amikor a főapátot tájékoztatta a filoxéra feltű­néséről, a meglévő oltvány és amerikai vesszők említése mellett máris engedélyt kért az uradalmi szőlő szomszédságában parlagon heverő szőlőterület megvételére, hogy oda a zalavári apátság új oltványszőlőt telepíthessen. A zalavári apát a déli fekvésű, 3000 n-ölnyi terület megvételével, betelepítésével így biztosítaná az állan­dó szőlőtermesztést. Az új szőlőnek szánt terület 1200 forintba került volna, és ezt az összeget biztosítottnak látta az apát más apátsági területek után kapott vasúti földkisajátítási összegekből. Az elgondolást alá támasztotta az is, hogy a zalavári apátság jó gazdálkodással 1891 és 1895 között megnyolcszorozta a termésmennyi­séget. A főapát november 3-án engedélyezte az új szőlőterület megvételét, de felhívta a figyelmet a régi szőlő fenntartására, szénkénegezésére és erőteljes trágyá­zására. Emellett az apátság figyelmébe ajánlotta a tapolcai kerületi felügyelőséget, 21 Győri Közlöny 1888 szeptember 13. 5. Szeptember 13-án, a csütörtöki számban jelentették be, hogy hétfőn vették észre a fertőzést Somlón, vö: OL. K. 184. FM. általános iratok. Mutatókönyv. 1889. Somlói bejelentés. Alapsz.: 842, Ikt. sz: 56855, 33514, 16498. Selejtezett iratok. A pusztulás nagyságát lásd hátrább. 22 BFL. FI. VIc/92, 94/1892. 23 BFL. FI. VI/c/95, 552/1895. A zalavári apátság szőlőinek adata éppebben megmaradt, ezért mutatom be ezt részletesebben. 24 BL. 1891. 323., 1894. 427.

Next

/
Oldalképek
Tartalom