Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Csoma Zsigmond: A pannonhalmi főapátság és a magyarországi Bencés rendházak küzdelme birtokaikon a filoxera ellen
tovább pusztítva, 1888 szeptember 10-én már a somlói szőlőket támadta meg, károkat okozva a történeti borvidéknek és az itt levő bencés szőlőknek is. 21 Vitái Kornél szőlőinspektor azt jelentette 1892 júl. 24-én, hogy ha a kisécsi és a hoszpodári szőlőkben nem ügyelnek jobban a mind általánosabbá váló filoxérára, akkor rövid idő múlva „.. . nem csak termésünk nem lesz, de még tőkénk sem. . .", ami pedig az amerikai alanyok beoltásához oltócsap miatt feltétlenül kellene. 22 A bencés rend szőleit, mivel ezek különböző dunántúli borvidékeken feküdtek, nem egyszerre érte a filoxéra támadása. A zalavári apátság 1895 október 28-án még mind mennyiségileg, mind minőségileg szőlei kielégítő szüreti eredményéről számolt be. Itt ugyanis még nem jelentkezett a filoxéra. Annak ellenére, hogy a vörös máslást még nem préselték ki, az üsthegyi szőlőben 140 hl, az esztergáli szőlőben 110 hl, a csacsi szőlőben 95 hl must termett. Vagyis 18 magyar holdon 345 hl mustot nyertek. Hektoliterjét 14 forintjával számolva, ez összesen 4830 forintot jelentett, aminek a piaci értéke mintegy 6510 forint volt. l-l hold bruttó hozama 268 forintot, piaci értéken számolva 361 forint 60 krajcárt tett ki. A kimutatás készítői is megállapították, hogy ez „. . . oly hozam, aminőt semmiféle más gazdasági üzemág nem képes fölmutatni." 23 Zala megyében 1891-ben — az alispán jelentése szerint — 7227 kh-t teljesen, 294 kh-t pedig csak részben pusztított ki a filoxéra. 3738 kh ugyan fertőzött volt, de ezt a szőlőterületet még nem pusztította ki gyökértetű. 1894 augusztusában és szeptemberében azonban már Zalaegerszeg szőlőhegyét is megtámadta. 24 Nem sokkal később, 1895 augusztusában már a zalavári apátság csacsi uradalmi szőlejében is kimutatták a íiloxérát. Az apátsági kormányzót nem érte váratlanul a fellépése, előre gondoskodott amerikai alanyfajtákról, szénkénegről és oltványszőlőkről. Előrelátását mutatta, hogy amikor a főapátot tájékoztatta a filoxéra feltűnéséről, a meglévő oltvány és amerikai vesszők említése mellett máris engedélyt kért az uradalmi szőlő szomszédságában parlagon heverő szőlőterület megvételére, hogy oda a zalavári apátság új oltványszőlőt telepíthessen. A zalavári apát a déli fekvésű, 3000 n-ölnyi terület megvételével, betelepítésével így biztosítaná az állandó szőlőtermesztést. Az új szőlőnek szánt terület 1200 forintba került volna, és ezt az összeget biztosítottnak látta az apát más apátsági területek után kapott vasúti földkisajátítási összegekből. Az elgondolást alá támasztotta az is, hogy a zalavári apátság jó gazdálkodással 1891 és 1895 között megnyolcszorozta a termésmennyiséget. A főapát november 3-án engedélyezte az új szőlőterület megvételét, de felhívta a figyelmet a régi szőlő fenntartására, szénkénegezésére és erőteljes trágyázására. Emellett az apátság figyelmébe ajánlotta a tapolcai kerületi felügyelőséget, 21 Győri Közlöny 1888 szeptember 13. 5. Szeptember 13-án, a csütörtöki számban jelentették be, hogy hétfőn vették észre a fertőzést Somlón, vö: OL. K. 184. FM. általános iratok. Mutatókönyv. 1889. Somlói bejelentés. Alapsz.: 842, Ikt. sz: 56855, 33514, 16498. Selejtezett iratok. A pusztulás nagyságát lásd hátrább. 22 BFL. FI. VIc/92, 94/1892. 23 BFL. FI. VI/c/95, 552/1895. A zalavári apátság szőlőinek adata éppebben megmaradt, ezért mutatom be ezt részletesebben. 24 BL. 1891. 323., 1894. 427.
