Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Pintér János: A kecskeméti „Helvécia" telep megalakulása és első évtizede
rában levő Szikra nevű részen elterülő közlegelőkből kért 2000 holdat. Ezt elutasították csakúgy, mint a cethali, legelőnek használt területek iránti igényét, mert ezekkel a városnak más tervei voltak. A ballószögi határban ajánlottak fel megvásárolható területet, s az egyezség hamarosan létre is jött. 12 1. sz. melléklet. Az előzetes szerződést 1891. december 16-án írták alá Lestár Péter kecskeméti polgármester és Wéber Ede, mint a telepesek — akkor még „Kecskeméti Szőlőtelepítő Vállalat" — képviselője. 13 Eszerint a köncsögi határban, a Fehér tótól az izsáki útig terjedő ballószögi részen Kecskemét városa 2000 katasztrális hold nagyságú területet — addig közlegelőt — adott el a társaságnak. A vételár holdanként 100 forint volt (bár először 110 forintot kértek érte), vagyis az egész terület 200 000 forintba került. Mindjárt a szerződés elején találjuk azt a passzust, miszerint a város és a társaság közös célja egyrészt „a filoxéra által elpusztított szőlővidékek elszegényedett munkás osztályát megmenteni, s a kiköltözéstől (t.i. a kivándorlástól — P.J.) visszatartani", másrészt „a homokos területeknek szőlővel való okszerű beültetése által az ország szőlő- és bortermését egészséges alapon újra biztosítani". A legfőbb mozgatóról, az üzletről — ami tekintélyes summát jelentett a városnak, és komoly jövedelmet ígért Wébernek és társainak — az előszerződés nem szólt. Az 1893. évi végleges adásvételi megállapodás azonban már említi: „ . . .feladatuk az is (t. i. a szerződő feleknek — P. J.), hogy a vevők által befektetendő összegek megtartása, s megfelelő gyümölcsöztetése lehetőleg biztosíttassék." 14 A szerződésnek városi tanácsi, illetve belügyminisztériumi jóváhagyásától számított 15 napon belül a társaságnak 20 000, majd 1893. január l-ig további 80 000 forintot kellett a városi pénztárba befizetni. A vételár fennmaradó másik felét 1897. január l-ig kellett törleszteni, tehát a teljes összeget 5 év alatt le kellett tenni. Ehhez járultak még a hátralékok utáni 5 és fél százalékos kamatok, melyeket kötelesek voltak félévenként előre fizetni. A szerződés kimondta, hogy a „Vállalat" köteles „legalább 1600 kataszteri holdnyi területet" 6 és 8 kh közötti nagyságú területekre felosztani (az 1893-as adásvételi szerződés már 200 darab egyformán 8 kh kiterjedésű területről szól). Köteles továbbá „ . .. minden részre különálló munkás lakást építeni, s minden résznek legalább felét szőlővel beültetni, s mint szőlőterületet művelni és kezelni, s ekként fenntartani." A szerződés kitért arra is, hogy a szőlőtelepítést — „háborúk és dögvész esetét kivéve" — 1894. év végéig be kell fejezni. Minden épületnek „legalább egy szobából, kéményes konyhából és három marhára elegendő istálló12 A város azért adta el ezt a területet, hogy a kapott összeggel a törzsvagyont növelhesse, és az új városháza építési költségeire fordíthassa. Végül azonban a kecskeméti Katona József Színház építéséhez használták fel a vételárat. BKML Kecskemét város polgármesteri iratai I. 2829—892. 2829/892. 13 BKML Kecskemét városi iratok. 4470—1905. Hivatalos másolat az 1891. december 16-i szerződésről. 14 BKML Kecskemét városi iratok. 4470—1905. Hivatalos másolatok az 1892. január 28-án illetve július 2-án kelt, és a szerződés egyes részleteinek módosításáról szóló jegyzőkönyvekről, valamint az egész ügyletnek a 64.138/III./5. számú 1892. augusztus 27-én kiadott belügyminisztériumi jóváhagyásáról.
