Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Pintér János: A kecskeméti „Helvécia" telep megalakulása és első évtizede
Magyarország szőlőterületének alakulása 1885—1904 között 3 Év Terület (kh) Csökkenés(—) 1885-höz viszonyítva (%) Év Terület (kh) Csökkenés (—) 1885-höz viszonyítva (%) 1885 637 881 100,0 1895 352 534 —44,7 1886 630 772 -1,1 1896 359 541 -43,6 1887 613 060 -3,9 1897 357 057 -44,0 1888 595 205 -6,7 1898 362 284 —43,2 1889 580 283 -8,9 1899 372 724 —41,6 1890 540 642 15,2 1900 385 504 —39,6 1891 441 752 -30,7 1901 394 556 -38,1 1892 432 411 -32,2 1902 406 974 —36,2 1893 392 910 -38,4 1903 415 436 -34,9 1894 382 026 ^0,1 1904 431 130 —32,4 A csökkenés mélypontja 1895-ben következett be. 11 esztendő alatt közel felére — 44,7%-kal — esett vissza a szőlőterület, 285 ezer holddal kevesebb volt az 1885. évi maximumnál. A filoxéra pusztítása valójában ennél is nagyobb volt, hiszen közben történtek új telepítések is. így 1888-től 1894. év végéig több mint 70 000 kh szőlőt ültettek el. 4 Ennek alapján reálisnak fogadhatók el a korabeli becslések (hiszen pontos statisztika nem készült a filoxéra kártételéről), melyek a filoxéra által elpusztított területeket 1895-ig mintegy 300 000—320 000 kh-ra tették, s hozzávéve a már fertőzött szőlőket, ez elérte a 380 000—400 000 kh-t. 5 Az új ültetések minden eddiginél nagyobb arányban homokterületre kerültek. 1895-ben Magyarország szőlőinek 36%-a homoktalajon volt található, s a Duna—Tisza közén a homoki szőlők aránya elérte a 81%-ot. 6 Mi volt ennek az oka? A filoxéra elleni védekezésnek — a szakértők véleménye és javaslatai alapján, a már korábban említett intézmények és szervek — több módját határozták meg. Először a fertőzött területen a szőlőtőkék kiirtásával próbálkoztak. A másik mód a vízzel való elárasztás, a harmadik a szénkénegezéssel való gyérítés volt. Egy újabb védekezési módként az amerikai fajták telepítését, és végül a filoxéramentes homoktalajok beültetését javasolták. Az ún. írtásos módszerrel megakadályozni nem, 3 MKMgStal. III. kötet. 28* 29*. p. és Magyarország földművclésügye 1913. 30. p. alapján, saját számításaink. 4 LÓN Y AI F. 1896. 631. p. 5 U. o. és RUBINEK Gy. 1896. 12. p.
