Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balassa Iván: A tokaj hegyalj ai aszúbor és eszencia 1790—1810 között

adott, mely közelebb állott a másláshoz és szinte kivételként említi azokat a miskolci gazdákat, akik három puttony aszúra öntötték fel egy hordóval. 1797-ben a következő arányokat javasolják: „... az aszszú szőlő 6 putonnal (vagy akó) volt töretlen korában: kell reá töltenem 6 akó (ugyan annyi) mustot, hogy jó-féle bora legyen". Ha azonban extra fein, akkor öt puttonyra négy akót, vagy háromra kettőt. Tehát általában az arány egy az egyhez, ha az aszú szemek mennyiségét növelték, akkor különlegesen finomat akartak előállítani.

54 PETHE úgy látja, hogy ha egy puttony aszú szemhez 1,5—3 akó mustot vagy bort öntenek, akkor abból jó bor lesz ugyan, de igazi csak akkor lesz, ha egy akó és egy puttony az arány.

55 „Mennyi mustot? mennyi aszszú szöllöre kellessék tölteni? az a szöllös gazdának akaratján áll, a bornak jósága pedig az aszszú szöllőnek kövérségétül, és a mustnak jóságától függ. Ha egy puttón aszszú szöllőre (melly 44. Posonyi iczét foglal magában) tölt egy Gönczi hordó mustot, mellynek 176. iczésnek kellene lenni, már nagyon megjavítja a borát, és egy puttonos mászlássa lészen. Ha két puttón aszszú szöllöre tölt, annyival jobb, de még nem lesz édes. Ha három puttonra tölt, már édes is lészen; ha négy puttonra tölt, már akkor ántalagokra szűrheti, és ugyneveztetett Aszszú szöllö bora (Aussprugja) lészen. Ha egy hordó aszszúra egy hordó mustot tölt, már ennél nem lehet finomabb. . ."

6

56 Az átalagba csak az aszút töltötték, míg a máslásnak a hordó járta. 1806: „. . .egynehány általagot is csinálok, de a többit két puttón asszúval máslásnak. .." KAZINCZY aszúnak számította azt, melyet egy hordó borból és egy hordó aszú szemből készített. De a szerencsés 1811. esztendőben azt írja, hogy „6 puttón asszúra kell egy hordó színbor". Ez már valóban a legfinomabb aszú lehetett.

57 Összefoglalva megállapítható, hogy erőteljesen élt az a korábbi mértékegység, hogy a fél hordó aszú szem és egy hordó must (bor) összekeveredéséből lett a máslás, amit hordóba szűrtek: míg egy hordó aszú szem és egy hordó must (aszú) számított aszúszőlőbornak, és azt a fele nagyságú átalagba (ántalag) szűrték. A hatóság azonban egyre inkább szorgalmazta a hordó = 2 átalag = 4 puttony számolást. Ahol ezt már alkalmazták, ott az 1—2 puttony és egy hordó mustból lett a máslás, de esetenként ide számolták a 3 puttonyt is. Aszúnak mondták a 4 puttonytól (esetenként 3-tól), melynél magasabb arány csak ritkán fordult elő. Ez a számolási mód az elkövetkező időszakban egyre inkább általánossá, majd kizárólagossá vált. Bár az aszú tésztára általában mustot töltöttek, de sok esetben bor került rá, mégpedig általában jóminőségű színbor. Erre különösen akkor került sor, ha sok aszúszem termett, az előző évi bor pedig még eladatlanul hevert a pincékben. Ezt az eljárást így indokolták: „Ha ó bort töltünk reá korábban hozzájutunk a kész asszúszőllőborhoz".

58 így 1800 körül jegyezték fel: „Tokajban a leg-jobb szín Bort 54 PETHE F. 1797. 276. 55 PETHE F. 1808. 542 43. 56 SZIRMAY A. 1810. 29., az utóbbi kettő azonosnak látszik, hiszen négy puttony 176 iccét vagyis éppen egy hordót tesz ki. 57 KAZINCZY F. 4 : 373., 472., 9 : 103. 58 PETHE F. 1808. 543.