Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balassa Iván: A tokaj hegyalj ai aszúbor és eszencia 1790—1810 között

pflegt die Trokenbeere auch an eigends dazu verfertigten Tafeln auszusuchen; auf welche der Buttentráger die Trauben hinschűttet; Rund herum sind Hände die alles bessere noch hervorsuchen. Gemeiniglich aber sind diese letztern Trokenbeere nicht so gut wie jene, so auf der Stelle beym Stock gleich ausgelesen werden; weil sie vom Safte der gebrulten Traube in der Butte zum Theil schon angefeuchtet sind".

30 Az aszú tábla, az aszú asztal viszonylag új voltát az is mutatja, hogy 1797-ben szükségesnek tartották lerajzolni és részletesen leírni: „Egy 10 vagy 12 lábnyi hoszszasságú, 4 lábnyi szélességű asztal, melynek az eggyik vége szegletes, az az éppen ollyan széles mint a dereka, a másik vége pedig öszsze megyén úgy, hogy a vége nem szélesebb egy lábnyinál. Az asztal szélire felül kell tsinálni 2-hüvelyknyi szélességű párkányt, hogy a szem vagy egy, vagy más módon ne hulljon, ha mi leve találna áradni, ki ne fojhasson. Az egy lábnyi szélességű végén pedig ne legyen párkány, hanem úgy legyen intézve, hogy ott a lév, ha foj az aszszu szőlőből, (ez az essentzia, melynek bősége az jó aszszú szőlőtől függ) szabadon ki-fojhasson egy tiszta edénybe". A táblát úgy kell elhelyezni, hogy a keskeny vége felé lejtsen, mert így az eszencia lefolyhat, az ott elhelyezett tiszta edénybe. Ennek megkönnyítésére két felől csatornát kell a tábla aljára vésni, míg a párkány mellé 8—10 olyan kis lyukat, melyhez alul egy deszka csatlakozik és a szemeket ezen lehet egy edénybe lecsúsztatni. A mellé álló asszony vagy gyerek „szemen szedi mint a vetni való búzát". Itt tehát azzal a módszerrel találkozunk, amikor a fürtökről külön leszedik az aszú szemeket, ezeket a táblára öntik, itt aztán különválogatják az aszú és a rothadt szemeket, míg az eszencia külön edénybe lecsorog.

31 Ebben az időben már a különböző leltárakban is találkozunk vele. 1792: .. . egy aszú szőlőt szedő tábla;

32 1804-ben SZIRMAY azt írja, hogy az aszú szedő táblának deszka szélt készítenek, nehogy a nedv oldalt lecsoroghasson. A lejtős végére lyukat vágnak és ezen a must az aljára helyezett kádba lecsorog;

33 1809: Aszú szöllöt szedő Tábla l.

34 A két módszer egymás mellett élt, így ajánlotta NAGYVATHY is: „De a tehetősebbek Asszú-szőlős táblákon, a gerizdeket el-terítvén, amit a Szedők benn hagytak, újonnan ki-válogattatják".

35 SZIRMAY Antal hasonlóképpen ajánlotta, mert a tőkén a szemeket nem lehet tökéletesen kiválogatni, ezért a „. . . már meg válogatott szőlőt a táblára töltesse, s ha maradtak volna még valamelly aszszú szőllő szemek, azokat is különös jutalom mellett ki szedesse".

36 A felsorolt néhány példából is az tetszik ki, hogy a tőkén történő aszú szem szedését jobbnak tartották, ezt egyes szerzők meg is határozzák: „. . . az egyenesen a tengelyéről leszedett aszszú szöllö, sokkal jobb, mint az amelly a táblákon 30 FUKER, J. F. 1790. 88. 31 PETHE F. 1797. 275. 32SKL. Tállya Hadnagyszéki Prot. 13. HŐGYE. 33 Adalékok 2 (1896). 196. 34 OL. Károlyi Lt. Lad. 87. Nr. 84. 41. Sárospatak. 35 NAGYVÁTI J. 1791. 2 : 107. 36 SZIRMAY A. 1810. 25.