Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

nok mellyek mind a birs alma sárgák mind kivul belől." (Mizaldus-Nadányi 151.)" — Leves barack: 1673: leves barack — persica succulenta. (Com. Jan. in. NySz. 1 : 175) — Sima barack: 1667: „Vannak szőretlen sima Baraczkok, á kik énkáb duránczaiak; egyfelől pirossak, más-felól zöldes sárgák, kőzép-szeruek." (Lippai 181.)

100 — Szent Iván barackja: 1667: „Találkoznak apró duránczai Baraczkok, á kik egyfelől vőrőssek; más-felől sárga szabásuak, jó édes leves, idején érők. Azért némelyek Sz. Iván Barackjánais nevezik; mivel hamar utánna megérik Némelyek, tengeri baraczknak-is hiják: mivel á tenger mellől hozták ezekre a tartományokra a magvát. . ." (Lippai 181.) — Tengeri barack: 1595: „Kett fele kedigh a Tengőrij barazk, mert eggyijknek kissebb az gumőlche: az másiknak nagyobb. Ez az nagyobbik győmólcunek Persiaij Barazk neve." (Bejthe A. 22.) 1667: „Találkoznak apró duránczai Baraczkok á kik egy felől vőrőssek; más felől sárga szabásuak, jóédes leves, idején érők. Azért némelyek, Sz.Iván Baraczkjának-is nevezik. . . Némelyek, tengeri baraczknak-is hiják: mivel á tenger-mellől hozták ezekre a tartományokra a magvát." (Lippai. 181.) 1669: „Barack féleségei. Közönségesen hármak: edgyik közönséges. . ., harmadik neme idején érő, mely á tengeri barack, nyárnak elein érő" (Mizaldus-Jsíadányi 151.)

101 Kajszibarack E gyümölcsfajnál a XVI. században nem találunk fajtaneveket, a szójegyzékekben, szótárakban csak a magyar elnevezésében van eltérés. 1583: Armeniaca siue praecocia mala — tengöri barack. (Clusius — Bejthe I. Stirpium Nomenclator in: Gombócz E. 1936. 131.)

102 1585: Armeniacus — kopaszbarack. (Calepinus, 20.) 99 „Duránczi mondatik barackra vagy szilvára, melynek husa a maghoz ragad, s rendszerént édesebb izü. Ellentéte magvaváló." (CzF. 1862. 1 : 1311). Azokat az őszibarackokat, amelyeknek husa erősen maghoz kötött duránci szóval jelzik még ma is. A XVI. és XVII. századi duráncik fajtacsoportot jelentettek. Nem önálló fajta. E korszakban valószínűleg csak duránci típusú fajtákat ismertek. 100 Héja nem molyhos, teljesen kopasz. 1762-ben Peklinben is termesztettek Nagy Kopasz barackot. (Bogdán I.—Geday G. 1971. 366.) A XIX. századi faiskolai árjegyzékekben is megtalálhatók a „kopasz őszibarack" fajták. 101 „Tengeri: így neveztetnek némely állatok és növények, melyek tengermelléki, vagy messze idegen földről származtak be hozzánk." (CzF. 1874. 6: 24.) Az idézett műből nem állapítható meg, hogy itt a tengeri barack őszibarackra vagy kajszira vonatkozik. A XVI—XVII. században még élénken élt a gyümölcs tengerentúlról való származásának tudata, valószínűleg innen ered az elnevezése. 102 Szenei Molnár Albert az 1604-ben kiadott szótárában még a tangeri baracknak nevezi a kajszit, a későbbiekben kopasz baracknak. Valószínűleg az előzőnél Szikszai Fabricius elnevezését vette alapul, míg később Calepinust.