Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

ualomij hituan feier szilua fanal egieb. .." (Burjánosóbuda. Kolozs m. SzT. 3 : 803.) 1633: „. .. az szegeódeseg penig st.Leorincz nap uta(n) vala ket héttel, akkor az mikor jmmar, az fejér Sylua erik ualo." (SzT. 3 : 803.) 1643: „. . . fejér szilvác, dobzoc csontosoc" (Com: Jan. 20. NySz. 3 : 243). 1643: „A leves baraczkoc, fejér szilvác. . . kemény maguvac." (Com: Jan. 20., NySz. 3 : 244.) 1667: „Ha ezt tudode azon szeoleonek végib(en) hogy egy fejér szilva termeo fa leott volna." (SzT. 3 : 803.)

82 — Fehér és fekete lószilva: 1573: Miksa császár Verancsics érseket bízza meg, hogy kertjébe Magyarorzságról származó gyümölcsöket szállítson. Néhány fajtát külön meg is jelölt, így a „tyúktojás nagyságú fekete és fehér ló-szilvát is." (Takáts S. 1917. 3 : 363.)

83 — Katalán szilva: 1573: „Küldjetek ezeken kivül — írja a császár — zöld igen hosszú szilvát, melyet a magyarok Katalán szilvának mondanak." (Takáts S. 1917. 3 : 363.)

84 — Kosbor szilva: 1621: „. . . kóósboros szilua es. . . légien beőcziwre ualo" (Burjánosóbuda. Kolozs m. SzT. 1 :846.)

85 — Kökény szilva: 1643: „. . . kökény szilvác kemény maguvac" (Com: Jan. 20., NySz. 3 : 244.) 1667: „Vannak apró gömbölyű, kék, kókény-szilvák-is, savanyú, és egy kevéssé • édes. Több efféle szilvák-is teremnek országunkban, kiket nem igen bócsűllenek." (Lippai. 177.) — Mirobalán szilva: 1667: „Hanem, vagyon néhutt egy idegen szilva szabású, á kit Mirabolanának neveznek, gömbölyű jókora, megy szinű, igen leves édes, de viz izű: azért nem mindeneknél kedves; hanem á patikában, lictariom formára, nád-mézben csinállyák; és felette igen hasznos, sok ideig az ember egészséget jó-állapotban meg-óltalmazza. Az oltást igen kedveli, és hamar gyűmólczózik utánna. Nem sokkal kűlőmbóz á több szilváknak munkájában; á mint fájában, levelében, és virágjában is." (Lippai 177.)

86 82 A fehér szilva feltehetően fajtakört jelent. „Fehérszilva: szilvafaj, melynek érett korában fehéres sárga héja s igen leves húsa van" (CzF. 1864. 2:644.) 83 Rapaics szerint a „fehér ló-szilva" megegyezik azzal a Sárga tojásszilvával", melyet Gesner a Horti Germaniae c. 1561-ben megjelent munkájában magyar szilvának nevez. A sárga tojásszilvát még a múlt században is magyarnak jelezte a német gyümölcsészeti irodalom." (Rapaics R. 1935. 456.) 84 Takáts lábjegyzetben közli, hogy a Katalán szilva igazi neve „Katalánszky szilvája" volt. Batthyány Ferencné 1569. április 2-án kelt levelében írt a Katalánszky szilváról. (Takáts S. 1917. 3:363.) Rapaics a Katalán szilvát a dobzó szilva egykori nemesített alakjának tartja. (Rapaics R. 1935. 435.) 85 A Kosbor szilva 1727-ben keltkezett gyalui (Kolozs m.) inventáriumban is szerepel. Feltételezhető, hogy aránylag kis területen ismert tájfajtáról van szó. (P. Erményi M. 127.) 86 A mirobalán, cseresznyeszilva (Prunus cerasifera Ehrh.) Ma az alanyként használt cseresznyeszilvát (Prunus cerasifera var. Cerasifera Schneid.) nevezik myrobalánnak. Clusius pannóniai flóraművében írta le először Prunus myrobalánus néven. Azóta nevezték így a termesztett cseresznyeszilva alakját. (Rapaics R. 1935. 450.)