Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

— Sárga szilva: 1590: Prunum hordeariu — Sárga szilua (SzikszF. 34.) 1611: Sárga szilva — Prunu hordeariu (MA. 262.) 1667: „Vagyon más öreg sárga szilva, mint á baraczk, kerekded: kinek fele vőrős; édes savanyú szabású; más megént egy kevéssé kisseb, sárga zöld, hosszúkás, leves." (Lippai 177.)

87 — Sózó szilva: 1611: Sózó szilva (vadszilva) — Prunum agreste. (MA. 262.)

88 — Vörös szilva: 1590: Prunum ibericum — vőrős szilua (SzikszF. 34.) 1611: Vőrős szilva — Prunum Ibericum (MA. 262.) 1667: „Találkoznak apró hosszúkás vőrős szilvák is." (Lippai 177.)

89 Cseresznye fajták — Apró cseresznye: 1557: Nádasdy folyton biztatja feleségét, hogy ne legyen rest a cseresznye küldésében. „Királyné asszonyt — írja 1557. június 14-én — ne hagy cseresznye nélkül. . . Az apró cseresznyébe se nekem, se királyné asszony őfelségének ne küldj. . ." (Takáts S. 1917. 3 : 369.) — Fehér cseresznye: 1564: Székely Lukas Főkapitány és hires gyümölcstermelő 1564. június 20-án köszöni Batthyány Kristófnak a pompás cseresznyét. — „Mindkét félét meghozták, de itt is (Ormósd) vagyon bőven efféle cseresznye és fejéret is találni." 1667: „A tiszta fejér igen édes s lágy. Az oltott mindenkor job á magon kóltnél." (Lippai. 163.) 1669: „vadnak olyak á melyek. . . más felől fehérek..." (Mizaldus—Nadányi. 146.)

90 — Fehér-vörös cseresznye: 1667: „... kinek fele fejér, fele vőrős. A fele fejér és fele vörös; igen jó édes, és porczogó öreg." (Lippai 163.)

91 87 E szilva igen régi fajta. Valószínűleg fajtakörről és annak változatairól van szó. „A szilvának mint gyümölcsnek azon faja, mely érett állapotra jutván sárga vagy fehérsárga színű." (CzF. 1870. 5:708.) 88 Sózó: „Némely gyümölcsök jelzője pl. sózókörte, sózószilva... savazó . . . minthogy ezen gyümölcsök savanyúak. (CzF. 1870. 5:899.) „Sózóka: apró a kökénynél kissé nagyobb szilvafaj." (MTsz. 1897. 1901. 2:424.) Valószínűleg egy kökényszilva változat lehetett. 89 Ismeretlen származású, mely már a XVI. század óta elterjedt fajta volt. Részletesen lásd: Bogdán I.—Geday G. 1971. 361. A mai szórvány gyümölcsökben, főleg az Alföldön még megtalálható. (Vidékenként más és más fajtát neveznek veresszilvának, melyek különböznek egymástól.) Legkorábban nagytömegben ez a szilvafajta jelent meg a piacon. (Mohácsy 1946. 393.) 90 A ma használt Truchsess-Lukas rendszer szerint (Lucas közölte 1867-ben) ez a fajta a Sárga szívcseresnyék sorába tartozhat. „A gyümölcs nem festőlevű, sárga héjú, lágy húsú" (Mohácsy M.—Maiiga P. 1956. 164.) Elterjedt típus lehetett. „Fehércseresznye: kései, ropogós húsú, melynek héja és húsa fehéres". (CzF. 1864. 2:641.) 91 Az előző rendszer szerint: „IV. osztály: Tarka ropogós cseresznye. A gyümölcs nem festőlevű, tarka héjú, félkemény vagy kemény húsú." (Mohácsy M.—Maiiga P. 1956. 164.)