Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai

razmalmot és 2 vízimalmot írnak össze, s ebből 3 Békéscsabán található.

8 A községi malmok vezetője a malombíró volt. E malombírói feljegyzések lehetőséget nyújtanak a malmok teljesítményének, készpénzforgalmának, a gabonafélék árainak és megoszlásának, a vevőkör kiterjedésének, az építésre és javításra használt anyagok áraira, származási helyére vonatkozó adatok tisztázására, de felhasználhatók a községi tisztségviselők és dolgozók terményjárandóságának tanulmányozására is. A malmok tevékenységét folyamatosan szabályozták. Erre nézve érdemes a vonatkozó törvényeket is tanulmányoznunk, amelyek a honfoglalást követően foglalkoznak az adózással, a vámokkal, az árakkal, az öröklési lehetőségekkel, az építési szabályokkal, a malomkövek bányahelyeivel, mértékeivel, áraival és más fontos kérdésekkel. Csak ez utóbbira vonatkozóan említem például III. Károly 1715. évi I. dekrétumának 90. cikkelyét.

9 Fontosak az országos rendeletekkel összhangban hozott területi, egy vagy több megyét érintő rendelkezések, szabályozások is. Ilyeneket hoztak pl. 1775, 1780, 1805ben. Ez utóbbi részletesen foglalkozik a búza minőségével, a kiőrléssel, a liszt minőségével, az árakkal, a szállítási költségekkel, a búza és liszt vonatkozásában az árarányokkal stb.

10 Igen hasznos adatokat szolgáltatnak a dicalis conscriptiók Békéscsabával foglalkozó részei, melyek 1772—1838/39 közti évek gazdasági körülményeinek felméréséhez, azok összehasonlításához nyújtanak lehetőséget.

11 1813. február 24-én pl. 23 árendás malmot írtak össze.

12 Békéscsaba molnárai, asztalosai és pintéréi viszonylag későn alapítják egyesült céhüket. Az alapítással kapcsolatos első feljegyzések 1819. július 5-ről valók.

13 A céh privilégiumát I. Ferenc 1819. december 17-én hagyja jóvá, majd a megyeházán (Gyula) 1820. október 4-én írják alá.

14 A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban viszonylag kevés, de igen értékes levéltári anyag található a szervezeti életre, a szakmák megoszlására és más, a céhhel kapcsolatos kérdésekre.

15 Békéscsabán, a földesurakkal kötött örökváltsági szerződést 1845. december 31-én hirdették ki. A szerződés malmokra vonatkozó adatai megfelelő tanulmányozási lehetőséget nyújtanak a témával foglalkozó kutatóknak.

16 Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc alatt a csabaiak a magas örökváltsági összegek miatt Pesten és Pozsonyban Kossuth, Deák és Batthyány „miniszter urakkal" tárgyalnak.

17 Igen jelentős forrásértékük van a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyveknek, mert a község politikai, ipari és mezőgazdasági fejlődésével, annak minden jelentős változásával 8. BmL. 1746-1754. Békéscsaba. Feudális összeírások, ö. 54. 9. Magyar Törvénytár, 1657-1740. Bp. 1900. 509. p. 10. BmL. Feudális összeírások, ö. 83.1-2, 28-32. p. Aradon 1805. január 28-án Arad, Békés, Csanád, Bihar, Temes és Krassó megyék részvételével a királyi tanácsos jelenlétében lezajlott ülés határozatai. 11. BmL. Feudáüs összeírások. Békéscsaba. V. 302. 107-197. 12. BmL. Békéscsaba iratai, 1778-1823. V. 82. b./15. 13. Áchim János: Békéscsaba Ipari szervezeteinek története. Czéhek. Ipartársulatok. Ipartestületek. Békéscsaba, 1896. 69. p. 14. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. Lsz. 62. 411. 1. 15. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. Lsz. 62. 427. 1., 62. 430. 1., 62. 426. 1., 62. 428. 1. 16. BmL. Békéscsaba Nagyközség Képviselőtestületi jkv. 1846-49. V. 82./1 32. pont 17. Lásd: mint 16. jegyzet 412. pont.