Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai

foglalkoznak. De még a gőzmalom személyi állományára vonatkozóan is találunk adatokat. Pl. Herrmann János csehországi markeldorfi születésű 40 éves r. kath. vallású egyén letelepedési engedélyt kér, mert „több idő olta a helybeli gőzmalomnál mint gépész foglalkozik."

18 Herrmann János volt tehát a gőzmalom első gépésze. A közigazgatási és bíráskodási iratok szintén értékes adatokat szolgáltatnak a kutatáshoz. Az iratanyag más része a már említett céhhel foglalkozik s bepillantást enged az 1851- 56. évekre.

19 Békéscsaba Hirdetési Könyve — szlovák nyelven - az 1852—1860. évek közötti időszakról ad jó áttekintést a gabonafélék kereskedelméről, az árakról, a szállításokról, a kenyér sütéséről.

20 így pl. 1852. február 1-, 8-, 15-én is foglalkozik a hirdető könyv a témát érintő kérdésekkel.

21 Nem kevésbé értékes az 1863. évi Panaszkönyv. Az okmány a malmi kérdéseken túl említést tesz a cseléd és béres ügyekről, egyezségek megszegéséről, lopásokról és a kenyér minőségének kívánalmairól.

22 A községi háztartással kapcsolatos iratokból a malmi vám és mázsálási jövedelem 1852— 1882. évek közti időszakra nézve szerezhetünk ismereteket.

23 Az adóügyek és tulajdon nyilvántartások az egyes malmok életének részbeni feltárására alkalmasak 1848-tól az utolsó hagyományos malmok megszűnéséig.

24 A szárazmalmokon kívül a vízimalmokkal kapcsolatos anyagokat is megtalálhatjuk. Az újjátelepült Békéscsaba a Fehér-Körössel lett határos. E területen a középkorban is működtek vízimalmok. Ennek részleteivel a megye történetírói eddig is foglalkoztak.

25 Majd hosszú időn át nem volt vízimalom e határrészen.

26 Az uraság épít egy vízimalmot a csabai-ásáson — mely 1777-től mind a mai napig átszeli a várost —, de ez sok kárt okozott.

27 1801-ben új vízimalom építéséhez kezdenek a csabaiak, melynek mind az építése, mind a malom tevékenysége részletesen tanulmányozható 1818-ig.

28 A szélmalmok építésére az örökváltsági szerződés megkötése után került sor Békéscsabán. Az ezzel kapcsolatos kérdések az Evangélikus Egyház Levéltárában,

29 egyes magánszemélyeknél,

30 és a gyulai megyei Levéltárban

31 tanulmányozhatók. E malmok mint társulati, részvényes malmok működtek a város akkori szélein. A valószínűleg utolsó békéscsabai szélmalom a Gabona Múzeum területére, Békéssámsonból lett áttelepítve 1980-ban. 18. BmL. 1853. november 17-i Képviselőtestületi jkv. V. 302. a./35 A gőzmalom Békéscsabán 1850-ben épült fel. 19. BmL. Békéscsaba iratai. V. 302. b./49 20. BmL. Békéscsaba iratai. V. 302. b./51/l 21. BmL. Békéscsaba iratai. V. 302. b./60 22. BmL. Békéscsaba iratai. V. 302. b./64 23. BmL. Békéscsaba iratai. V. 302. d./lO 24. BmL. Békéscsaba iratai. V. 302. e 25. Dr. Karácsonyi János: Békés vármegye története, 1. köt. 1896. 204-208. p. 26: Petik Ambrus: Békés megye leírása 1784. 35. p. Erkel F. Múzeum Gyula, 1961. 27. BmL. Békéscsaba mezőváros iratai. V. 82. b./15 28. BmL. Békés megye közgyűlési iratok. 123/1801. ikt. sz. (csak kezdő irat) 29. Békéscsaba. Evangélikus Egyház Levéltára. Pénztárkönyv 2—a—5. 30. Alsó- és felsővégi szélmalmok számadáskönyve. Lipták Pál tul. Békéscsaba. 31. BmL. Békéscsaba iratai. V. 302. d./l3