Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez
momra hozzáférhető, 6 ahhoz azonban ez is elegendő, hogy ismeretükben a magyarországi leletekkel foglalkozzunk. A gödrökben („gabonásvermekben") talált szenült magvakkal kapcsolatos kérdéseket két nagy csoportban tárgyalom. Az egyik magának a szenülésnek az eredete, a másik a magvak lelőkörülményei, illetve botanikai meghatározásuk. II. A NÖVÉNYI LELETEK SZENESEDÉSÉNEK ÉS SZENÜLÉSÉNEK KÉRDÉSE. A magvak, vagy bármilyen más növényi maradványok, a régészeti korszakokból kizárólag karbonizált állapotban maradtak ránk. Ha ezen a folyamaton nem estek át, a középeurópai talaj- és éghajlati viszonyok mellett nyomtalanul elpusztultak. Ez alól csak az a viszonylag ritka eset a kivétel, amikor a földbekerülésük óta egyfolytában nedves körülmények között maradtak és így konzerválódtak. Ebben valamennyi kutató álláspontja egységes. 7 A karbonizáció eredete azonban már összetettebb kérdés. Itt két téma merül fel: a természetes szenesedés és a különböző eredetű tűz által történő szenülés. 8 Mivel ezek a kérdések döntő jelentőségűek a gödrök rendeltetése szempontjából, részletesen foglalkozom velük. 1. A természetes szenesedés kérdése Ez elsősorban a régebbi kutatóknál merült fel. A sort a magyarországi régészeti növénytan úttörőjével, Deininger 7.-vel kezdem. Az aggteleki Baradla-barlang őskori szenült gabonaleleteivel kapcsolatban a természetes szenesedést tételezi fel. Indokolásul leírja, hogy a kívülről rárakódott mésziszap alatt a levegőtől elzárva ment végbe ez a folyamat. Elméletének kiinduló pontja az, hogy tűz esetén nem maradtak volna fenn ilyen jó állapotban. Ennek bizonyítására recens magvak elszenesítésével is kísérletezett, hogy összehasonlíthassa a régészeti leletekkel. Érdekes viszont, hogy az ugyanitt talált árpánál szándékos pörkölésre gondol. Nyáry J. ugyanebben a közleményben csatlakozik Deininger véleményéhez, bár megjegyzi, hogy a magvakkal együtt faszéndarabok és tűz nyomát mutató csontdarabok is előkerültek, de ezekről úgy véli, hogy utólag keveredtek a gabona közé. 9 Deininger a lengyeli őskori telep gabonaleleteivel kapcsolatban ismét 6. A felhasznált botanikai irodalomhoz a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tárolt paleoethnobotanikai könyvek és különlenyomatok révén jutottam hozzá, amelyeket az IAP tagjai rendszeresen küldenek. 7. Pl. Guyan, W. ü. 1954. 264.; Hopf, M. 1961. 405.; Willerding, U. 1969. 195.; Lange, E. 1971. 23.; Renfrew, J. M. 1973. 9-10. (H. Helbaekie hivatkozva). 8. A Magyar Értelmező Szótár (6. Budapest 1962. 194, 195, 201.) nem tesz különbséget a természetes szenesedés és a tűz által történő szenülés között. Ezt a két fogalmat Sági K. és Füzes M. (1966. 28-29.) választotta el világosan egymástól, az elnevezésben őket követem. 9. Nyáry J. 1881. 54-56.64.
