Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

RÉGÉSZETI ÉS PALEOETHNOBOTANIKAI ADATOK A „GABONÁSVERMEK" KÉRDÉSÉHEZ NOVÁKI GYULA I BEVEZETÉS A régészeti telepásatásoknál igen gyakori, hogy különböző alakú és méretű, régóta betemetett gödrök bontakoznak ki, amelyek a neohtikumtól a későközépkorig a legkülönbözőbb korszakokból származnak. Előfordulásuk körülményei is változatosak, egyesével, csoportosan, vagy néha százával találhatók egy-egy lakótelepen belül, gyakran szorosan egymás mellett, vagy éppen közvetlenül egymásba is érnek. Az ásatási dokumentációkban jelentős helyet foglalnak el és gyakran éppen a gödrök jelentik az összes rögzíthető eredményt, a bennük talált leletanyaggal együtt. Mégis, gyakoriságuk ellenére, máig sem alakult ki egységes vélemény velük kapcsolatban. A régészek, éppen a nehezen megállapítható rendeltetésük miatt, óvatosságból legtöbbször egyszerűen ,,gödör"-nek, vagy ,,objektum"-nak nevezik, amelyeket szám- vagy betűjellel látnak el, de rendeltetésükről nem nyilatkoznak. Előfordul, hogy az általuk feltételezett rendeltetést is megjelölik, pl. agyaggödör, homokgödör, szemét-, illetve hulladékgödör, verem, gabonásverem, raktárverem, gazdasági rendeltetésű gödör, ritkábban halfüstölő, farkasverem, stb. A puszta elnevezésen túl azonban igen ritkán találunk közelebbi magyarázatot is, amellyel ezt alá is támasztanák. Bizonyos szabályos forma, megfelelő méretek és egyéb körülmények esetében a „lakógödör", vagy „földbe mélyített lakóház" megjelöléssel is találkozunk. Utóbbiak általában találók is, ezeket azonban itt nem tárgyalom. Az alábbiakban csak eggyel kívánok részletesen foglalkozni, éspedig a „gabonásverem"-mel, illetve ennek is csak egy részkérdésével. Ezzel a meghatározással is gyakran találkozhatunk, elsősorban római és középkori - későközépkori telepekkel kapcsolatban, de néha az őskor korábbi szakaszaiból is. Alapos indoklása és az ebből levonható következtetések azonban mindig elmaradnak. Már többen felhívták a figyelmet arra, hogy óvatosan kell bánnunk ezzel a meghatározással, így pl. Szőke B.

1 M. Beranová,

2 Ikvai N.

3 Az igazi gabonásverem megléte ugyanis sokat elárul az adott korszak földművelésének és társadalmának fokáról. Ha tehát tévesen határozzuk meg a gödröt „gabonásverem"-nek, akkor erre építve, további téves megállapításokra juthatunk. Amennyiben mégis történik nagyritkán indoklás, a néprajzi irodalomból jól ismert gabonásvermeket említik röviden analógiaként. Valóban ez az egyetlen járható út, magam is ebből indulok ki. A néprajzi irodalom alapján a gabona földalatti tárolásának a lényegét az alábbiakban foglalom össze:

4 1. Szőke B. 1952. 2. Beranová, M. 1965. 3. Ikvai N. 1966 a. 4. A gabonásvermek irodalma rendkívül kiterjedt. Csak két munkát említek, amelyek a leglényegesebb kérdéseket és a korábbi irodalmakat is összefoglalták : Ikvai N. 1966 a. és Füzes E. 1973.