Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Szabó Lóránd: Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től
Alapos anyagfeltárást és tudományos búvárkodást igényelt — s igényel a jövőben is — a Vajdahunyadvár épületében elhelyezett állandó kiállításokhoz szükséges dokumentumok, tárgyak összeállítása és a rendezőkönyvek elkészítése. Jelentősen fejlődött ezen belül az állattenyésztés-történeti kiállítások újrarendezése. Az elmúlt tervciklusban indultak meg és a múlt évben véglegesen elkészültek a szarvasmarhatenyésztés-, a baromfitenyésztés- és a sertéstenyésztés-történeti kiállitások rendezőkönyvei. Jó úton haladt az állattenyésztéstörténeti kiállításokat bevezető, a háziállatok kialakulásával foglalkozó kiállításrész megrendezése; elkészült a témavázlat, a rendezési terv, s a tárgyi anyag összeállítása és akiállítás is. Ugyancsak megkezdődött a később sorra kerülő növénytermesztés-történeti kiállítások és a Mezőgazdaságunk a felszabadulás után c. téma anyagának feltárása. Mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy a múzeum szerteágazó (térbelileg is meglehetősen szórt) kiállító—közművelődési tevékenysége és egyáltalán a kiállításokkal kapcsolatos tudományos kutatómunka a rendelkezésre álló munkaidő igen nagy hányadát vette igénybe. Az egyes kiállítások megrendezésében (az anyagfeltárástól a kivitelezésig), mint ismeretes, egy-egy főosztály munkatársai vagy éppen a főosztályok munkatársaiból alakult teamszerű csoportok vettek, illetve vesznek részt. Ennélfogva a kiállításokkal kapcsolatos közreműködés ismertetése során valamennyi muzeológust meg kellene, vagy meg kellett volna említenünk; éppen ezért ettől eltekintünk. Figyelemre méltó kezdeményezés indult a szakmai tudományos munkához szorosan kapcsolódó agrármúzeológia kimunkálása terén is. A múzeum sajátos helyzete, a különböző szaktudományok interdiszciplináris jellege és alkalmazása a múzeum sokrétű tevékenységében, illetve a múzeum előtt álló egyre nagyobb és igen szerteágazó feladatok megoldása érdekében mindenképpen megkívánják az agrármúzeológia főbb alapelveinek és módszertanának kidolgozását. Evégből rendeztünk — főleg képzési szándékkal — az elmúlt évben előadássorozatot, kértük fel a múzeológia jeles művelőit egy-egy előadás megtartására az agrármúzeológiával kapcsolatos kérdéskörökből. Előadást tartott a tárgygyűjtésről Balassa Iván, a nyilvántartás időszerű kérdéseiről Kiss László, a kiállítások tudományos előkészítéséről szintén Balassa Iván, a kiállítások művészeti megtervezéséről Csajághy Rezső, a műtárgyvédelemről (restaurálásról) Éri István. Múzeumunk az elhangzott előadásokat Agrármúzeológiai füzetek I. címmel ki is adta. Az agrármúzeológia témakörének fejlesztésébe tartozik e sorok írójának munkássága is. Az említett kiadvány bevezetőjében az agrármúzeológia jelenlegi helyzetét mérte fel, és körvonalazta a gazdaságtörténeti jellegű múzeumi tevékenységben az agrármúzeológiára váró feladatokat. Hasonló témakörben fejtette ki nézeteit a Múzeumi Hónap agrárvonatkozású kiállításairól (Magyar Mezőgazdaság 41. sz.), másutt az agrártörténeti emlékek felkutatásának jelentőségéről írt. A továbbiak során az V. ötéves tervszakaszban lezáródó, a következő ötéves tervidőszakra áthúzódó, illetve az új kutatási témákról kívánunk áttekintést adni. Az időközben beállt személyi változások következtében négy témakör kutatása (részben másutt folytatva—lezárva, részben lezáratlanul) kiesett. Ezek: A környezetvédelem előzményei: településszerkezet és művelési ágak, elsősorban az erdőterület változásai (H. Veres Éva); Magyarország új mezőgazdasági alapvetése a török pusztítás után; A földművelési rendszerek története Magyarországon (mindkettő Wellmann Imre
