Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Szabó Lóránd: Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től

témája volt); Az olajosnövények magyarországi története (Selmeczi Kovács Attila). Az utóbbi témát a kutató tovább folytatta, s belőle kandidátusi disszertációt készített (az Akadémiai Kiadó megjelenteti). Egy téma feldolgozása — Mezőgazdasági mértéktörténeti kutatás - időközben megakadt, s helyette (N. Kiss István) a Zrínyiek gazdasági iratainak feltárását vette tervbe. Miután már a megelőző IV. ötéves programjában is szerepelt, újból nem iktattuk be másik, azóta is napirenden levő témáját: Az 1707. évi dicalis conscriptio című forráskiadvány feldolgozását. Minthogy azonban a feltárás továbbra is folyik, jelenlegi kutatásunk körébe éppúgy besoroltuk, mint az V. ötéves tervben ugyancsak nem szereplő másik, malomkutatási témakört (művelője Gulyámé Vajkai Zsófia). A négy kieső és a két fel nem vett, de valójában kutatott témával együtt áttekintésünk 15 korábbi kutatási téma helyzetét kívánja bemutatni. Megállapítható, hogy a 15 téma közül az előző ötéves tervciklus végén két kutatási téma zárult le. Az egyik A mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti szakoktatás története 1919—1945. című téma {Vlcskó Lajos). (A mezőgazdasági szakoktatástörténet szóban forgó szakaszának egyes fejezeteiről készült összefoglalást a gödöllői Agrártudományi Egyetem jegyzetkiegészítőként kívánja hasznosítani.) A témakör további kutatása nem folytatódik. Részmonográfiával zárult A hagyományos paraszti termelés és életmód átalakulása témakör, amelyből A kertkultúrás tanyák Magyarországon című kiadvány kézirata elkészült {Für Lajos). A témakört tovább nem kutatjuk. A fennmaradó és a következő tervciklusra áthúzódó 13 témakör további két fő csoportra osztható. Az egyik csoportot azok az általánosan megfogalmazott, idő- és térbeli határait tekintve szinte lezárhatatlanul nagyívű témakörök alkotják, amelyek kutatása természetes módon folyik tervciklusról terv ciklusra tovább. Ezek részint a kutatási terület nagysága, részint a régészeti anyag folyamatos feltárása miatt nem zárhatók le. A 13 téma közül 5 sorolható ide. A források „folyamatossága" miatt kell elsősorban megemlíteni a 3 régészeti tárgyú kutatást. Úgymint: 1. a régészeti korokból származó növényi mag- és termésleletekkel (Pál Istvánné); 2. a régészeti korokból származó eszközök és a felszínen található régi szántásnyomok vizsgálatával (Nováki Gyula); 3. a hazai háziállatok történetének archeozoológiai kutatásával (Matolcsi János) foglalkozó témákat. Az említett régészeti tárgyú témaköröket más, az ásatásokat végző intézmények munkájával összhangban, velük együttműködve dolgozzuk fel. Jóllehet a kutatás során kisebb-nagyobb lélegzetű vagy éppen monografikus jellegű feldolgozások is készülnek (legutóbb Matolcsi János adott át ilyen kéziratot a Gondolat Kiadónak), a kutatásokat az említettek miatt a most következő ciklusban sem lehet lezárni. A kutatások fő iránya azonban más-más területre Összpontosul majd. A növényi mag- és termésleletek elsősorban a neolitikumból származó, az archeozoológiai kutatások pedig a honfoglalás- és a középkorból való leletek feldolgozását segítik elő a következő öt évben. Régészeti leletek alapján 1982. év végére elkészül A gabonatárolástörténete Magyarországon a neolitikumtól az újkorig című monográfia, s a tervidőszak hátralevő részében a felszínen található szántásnyomok kérdésével kíván a kutató foglalkozni.