Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig

szakmai segítséget a második világháború éveiben, majd a hadműveletek következtében leromlott mezőgazdaságunk helyreállításához. A bekövetkezett korszakos társadalmi és gazdasági változások követelték, hogy a földművelésügyi tanácsokban a demokratikus pártok égisze alatt keletkezett új népi szervek küldöttei jussanak befolyáshoz a kapitalista földbirtokrendszer felszámolása után kialakult valamennyi mezőgazdasági népréteg érdekeinek képviseletében.

47 Az egyetemes mezőgazdasági érdekképviseleti szerepre törekvő földművelésügyi tanácsok összeállításakor a következő népi szervek jutottak tagsághoz: a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségéből 1945 májusában lett Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ), amelyet a munkaközvetítés és a mezőgazdasági munkavállalók bér- és munkaviszonyai fölötti törvényes felügyelet jogával is felruháztak, de közigazgatási hatáskört nem kapott,

48 a második világháború idején alakult és a felszabadulás után újjászerveződött Magyar Parasztszövetség, amely azonban már 1947-ben a stagnálás, majd a szétesés állapotába jutott; a földosztás nagyobb munkájának befejezése után 1946 őszén létrejött és az újgazdák jogi képviseletét, védelmét mindenekelőtt a telekkönyvezés során ellátni hivatott Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ), amely a tömegszervezet és tömegmozgalom között sajátos átmenetet képezett, valamint a Földművesszövetkezetek Országos Központja (FOK) és a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ.

49 Tagsághoz jutottak még a földművelésügyi tanácsokban az Agrártudományi Egyetemnek, a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetségének, a Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaságnak küldöttei és a terület szerint illetékes kerületi gazdasági főfelügyelő. Az Országos Földművelésügyi Tanácsba a vidéki tanácsok egy-egy tagok küldtek ki. A tanácsok maguk választották meg tagjaik sorából elnöküket és két alelnöküket (az Országos Földművelésügyi Tanács három alelnököt). Előadóik a volt mezőgazdasági kamarák igazgatói lettek. A földművelésügyi tanácsok megbízatása a 247/1946. M.E. sz. rendelet értelmében eredetileg 1947. december 31-én járt le, majd fennállásukat a paraszti érdekképviselet „végleges" megoldásának elhúzódása miatt a 15 380/1947. Korm. sz. rendelettel meghosszabbították. Már az Országos Földművelésügyi Tanács alakuló ülésén megállapították azonban, hogy a földművelésügyi tanácsok nem felelhetnek meg feladataiknak teljesen, 47. A 132 000/1947. F.M. sz. r. 17. §-a értelmében a földművelési tanácsok jogorvoslattal élhettek a földigénylők és a földhözjutottak érdekében. Ennek megfelelően a megyei földhivatalok azontúl a terület szerint illetékes földművelésügyi tanácsnak is megküldték határozataikat. 48. A FÉKOSZ ellentétben a földmunkások 1906-ban alakult szakszervezetével, amely csak a szegényparasztok érdekeinek képviseletével foglalkozott, a kisgazdák érdekvédelmét is programjába vette. Mindenekelőtt mégis a mezőgazdasági munkavállalók érdekeit képviselte. Alapszabályai szerinti célja volt: „. . . a mezőgazdaság valamennyi ágában dolgozó mezőgazdasági munkásokat, kubikusokat, kis- és törpebirtokosokat, kishaszonbérlőket, feleseket, halászokat stb. önkéntes társulás útján országos szövetségbe egyesíteni és ezen a réven általános gazdasági és kulturális érdekeiket megvédeni és fejleszteni". 49. Szakirányú érdekképviseletek voltak a többnyire jogszabállyal életrehívott agrárközösségek. A legeltetési, az erdőbirtokossági és a vizitársulatok, valamint a hegyközségek esetében a tagsági viszony az ingatlanhoz fűződött. De fűződhetett ez termelési tevékenységhez is, mint pl. a Cukorrépatermelők Országos Szövetségénél. S zabád társulással alakultak a különféle állattenyésztési egyesületek.