Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig

erők. így a reform (1937:XVIL tc.) lényegében csak a nagybirtokosok kívánságát honorálta úgy, hogy az 500 katJioldon felüli birtokkal rendelkezők választói csoportját kettéosztva, a nagybirtokosok részére hetedik kúriát és a gazdatiszteknek az Országos Mezőgazdasági Kamaránál külön kúriát állított fel. Ezek létrehozásával célozta a novella ellensúlyozni a szám szerint többségben levő kisgazda kúriákat. * ** A kapitalizmus válságának egyik korai tünete a közigazgatásnak nagyobb aktivizálódása, a termelés és a forgalombahozatal folyamatait szabályozó állami beavatkozás növekvése, a bürokratizmusnak erősödése volt A korábban a magánjog körébe tartozónak tekintett számos jogviszony egyre inkább a közjogi jogviszony jellegét öltötte magára. Ezt a jelenséget az 1929—1933. évi gazdasági világválság — karöltve a gazdasági liberalizmus elleni ideológiai offenzívával — fokozta. Az értékesítési nehézségek a mezőgazdaság terén is egyre inkább kikényszerítették az állami irányítást, amely a gazdálkodás alanyait — szembeállítva a közérdeket az egyéni érdekekkel — legérzékenyebben a tulajdon használatában érintette. A termelési kényszer, az ellenőrző jegy, a márkázás, a standardizálás, a kiviteli térítés, a premizálás, a hatósági ármegállapítás, árpolitika, külföldi piacszerzés, propaganda stb. voltak azok az eszközök, amelyeket a fokozódó állami beavatkozás felváltva vagy egymással párhuzamosan alkalmazott. Az 1931:XXVI. törvénycikk felhatalmazta a kormányt, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának megóvása végett a törvényhozás hatáskörébe tartozó kérdésekben is rendeleti úton intézkedhessek. A gazdasági életnek rendeleti irányítását, szabályozását eredetileg egy évre tervezték, majd az erre vonatkozó felhatalmazást a második világháború végéig minden évben meghosszabbították. Még inkább fokozta az állami beavatkozás lehetőségét a fegyverkezési beruházásoknak 1938. március 5-én Győrött meghirdetett programja, amely az állami megrendelések révén többé-kevésbé az egész gazdasági életben éreztette élénkítő hatását, sőt végrehajtásának első két évében jelentős konjunktúrát is eredményezett.

41 A győri programot a honvédelemről szóló 1939:11. törvénycikk tetőzte be, jogalapot teremtve arra, hogy a kormány elrendelhesse bérmely nyersanyag, termény, termék és árucikk termelését, előállítását, ellenőrizhesse annak forgalmát, árát és felhasználását, megállapíthassa a termelés és a feldolgozás módját, a munkabéreket, és mindezek tekintetében a tételes jogtól eltérően is rendelkezhessék. A két világháború közötti korszak második félidejében tartóssá lett az állami beavatkozás a gazdasági életbe. A termelés és az áruforgalom sokoldalú irányítását és fokozott ellenőrzését a kormányzat az extenzív gazdasági növekedés lelassulása miatt is a közigazgatás egyik fő feladatává tette. Ezáltal a gazdasági közigazgatás eljárása szétfolyóbbá, nehézkesebbé, kevésbé áttekinthetővé vált. A győri program meghirdetése után a magyar gazdaságot irányító-ellenőrző intézményrendszerben mélyreható változtatások történtek. Közgazdasági minisztert neveztek ki, különféle bizottságokat és központokat létesítettek, a gazdasági életet szabályozó 41. Lengyel Gy. 1979. BFLK 293.