Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai

Nem lenne teljes a kép, ha a gőzmalomról nem tennénk említést, melyet 1850-ben kezd építeni Pain Antal pinebergi származású molnár. E malom négy kopárral dolgozott, malmát 20 lóerejű fatüzelésű gőzgép hajtotta. E malom — a mai István Malom elődje — az országban a vidéki gőzmalmok közül másodikként épült fel a pécskai Gőzmalom után.

32 A későbbi fejlődés ütemére jellemző, hogy 43 év múlva, 1893-ban már 8 gőzmalom működik Békéscsabán.

33 A Békéscsabával foglalkozó művek valamilyen formában ugyancsak foglalkoznak a gabonatermesztéssel és a malomiparral. Közülük itt csak néhányat emelek ki, mint Haán Lajost, Áchim Jánost, Zlinszky Istvánt, Implom Józsefet, Dankó Imrét, Vargha Gyulát, Karácsonyi Jánost.

34 Tanulmányomban Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmaival kívánok foglalkozni. A feldolgozás részei kiterjednek a száraz- és vízi-, az egyházi, az árendás, illetve a magán száraz-, a társulati szélmalmokra, a malmok adás-vételének helyi anyagára, a malmokkal kapcsolatos törvényekre, rendeletekre, a gőzmalom működésének kezdetére, valamint a malmos gazdák gazdasági helyzetére. Békéscsaba lakosságának és a malmos gazdáknak gazdasági helyzete a 18—19. században A malmok mintegy összekötőkapocs szerepet játszanak a termelés és a fogyasztás között. Ezért e kérdéscsoport sokrétű vizsgálatot igényel. Szükséges megismerni a malmok és a malmos gazdák számát. A malmoknál keletkező melléktermékek jó lehetőséget biztosítottak gazdáiknak a vidéken amúgy is fejlett állattenyésztéshez. Az állatok mennyisége mintegy értékmérője a család gazdagságának. Ezért célszerű összehasonlítani a malmos családok által bírt állatlétszámot a község lakói által tenyésztett állatok számával. A malmos gazdák nagyobb jövedelme több föld megművelését tette lehetővé és ezzel tőkéjük is jobban gyarapodott. 32. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba, 1970. 33. A Pallas Nagy Lexikona III. kötet Bp. 1893. 10. p. 34. Az említett szerzők főbb művei: Haán Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról és mostani állapotjáról. Bp. 1866. Haán Lajos: Békés vármegye hajdana, I—II. Bp. 1870. Áchim János: B. Csaba Ipari szervezeteinek története. Czéhek. Ipartársulatok. Ipartestületek. B.Csaba, 1896. Zlinszki István: A Békés vármegyei Gazdasági Egylet története. 1860-1896 (Békés Csaba) 1896. Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. 1695-1848. Békéscsaba. 1971. Dankó Imre: Békéscsaba iparának és kereskedelmének fejlődése a gyáripar megindulásáig. Tanulmányok Békéscsaba történetőből. Békéscsaba, 1970. Vargha Gyula: Békés vármegye mezőgazdasága. Bp. 1899. Dr. Karácsonyi János: Békés vármegye története. 1896.