Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

N. Kiss István: Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16-18. század

A nemesi-papi jövedelem-megoszlás %-ban, 1707 Terület állattenyésztés gabonatermelés bortermelés kézműipar pénzjövedelem kereskedelem Komárom megye 63,5 28,3 0,0 6,6 0,4 0,2 Esztergom megye 62,7 17,9 5,1 5,9 8,4 Kishont megye 42,7 12,6 0,0 26,4 18,3 0,0 Rimaszombat mezőváros 31,8 13,9 0,7 6,1 37,0 10,5 Előre kell bocsátanunk, hogy a fenti területen a szőlőművelésnek —jórészt klimatikus okokból — nincs jelentősége. Egyébként mind a parasztság, mind a nemesség gazdálkodásában az állattenyésztés foglalja el a főhelyet. A megyékben a paraszti jövedelem háromnegyede, négyötöde, a nemesinek kb. kétharmada származik az állattenyésztésből. Csak a népes Rimaszombatban csökken az állattartási jövedelem mindkét csoportban 30%-ra és jut nagyobb szerephez a kézműipar, a kereskedelem és a pénzkölcsönzés. A nemesi gazdálkodás elsősorban abban különbözik a parasztitól, hogy több gabonát termelnek, a mezővárosban komoly szerepük van a pénzkölcsönzés terén is. Az összesen 4382 gazdaságból nemesi és papi 6,7%, míg a jövedelem rájuk eső része megközelíti a 24%-ot! Összegezve a fenti terület vizsgálatát, megállapíthatjuk, hogy a paraszti és nemesi termelésben együttesen a jövedelem kb. 75%-a az állattenyésztésből származott és ennek a bevételnek négyötödét a marhatenyésztés biztosította.

34 Figyelembevéve a gazdasági élet itt nem érintett ágait (bortermelés, bányászat, erdőgazdaság, stb.), számításaink szerint az 1500 és 1700 közötti időszakban a nemzeti jövedelem 50-60%-át a marhatenyésztés adta. A gazdasági élet és a termelés vizsgálata teljes mértékben igazolja azt, amit a kivitel agrárjellegéről mondottunk. Szükségesnek tartunk azonban néhány alapvető tényt leszögezni. Először: az export számára szükséges árukészleteket (ökör és bor) a parasztság, különösen pedig az annak kb. egyötödét kitevő gazdagparasztság produkálta.

35 A nemesség csupán gabonából termelt fölösleget, de annak kiviteli jelentősége alig volt. Másodszor: a nemesség, de elsősorban a főnemesség komoly szerepet játszott mind a belső kereskedelemben, mind a kivitelben, de nagykereskedői tevékenységéhez a parasztoktól adóban kapott, kisajátított és felvásárolt készleteket használta fel. A nemesi birtok bortermelése igen korlátozott, marhatenyésztése pedig teljesen jelentéktelen volt.

36 Harmadszor: 1500 és 1800 között a magyar export abszolút többségét, néha több mint 90%-át agráráruk tették ki és az ország külkereskedelmi mérlege mindvégig hangsúlyozottan pozitív volt.

37 34. A ló-, juh- és sertéstenyésztés értéke messze elmaradt a marhatenyésztésé mögött. Az 1707-es összeírás feldolgozásának eddigi eredményei egyértelműen ezt a trendet jelzik. (NKI) Lásd a 7. jegyzetet. 35. N. Kissi. 197'4. 1-24. 36. N. Kissi. 1971. 37. Ember Gy. 1971. és/V. Kissi. 1978. JWG.