Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Für Lajos: A zöldségtermesztő tanyák kialakulása
1875-ben jelent meg az első bolgárkertész a Károlyi uradalom Kurcza menti majorjában. Sokan később sem voltak, néhányuk működése azonban elegendő volt a gyümölcsöző folyamat elindításához. A két háború között itt ugyan már nélkülük, de az ő nyomdokaikon fejlődött tovább a zöldségtermelés. ,,Az utóbbi időben inkább tért hódít — írták 1934-ben — a bolgárrendszerű zöldségtermesztés, ami különösen korai káposztát és zöldpaprikát állít elő". 36 Ha a két háború között fogyott is a bolgár kertészek száma (a háború után egyrészük nem tért vissza Magyarországra, másrészük pedig időközben elmagyarosodott), a vissza-visszatérő vagy ittmaradó néhány család továbbra is serkentője volt az öntözéses termelésnek. Amikor 1927-ben belügyminiszteri rendeletre összeírták őket, az önállóan keresők száma Békés megyében 30, az általuk megművelt földterület pedig 125 kat.hold volt. 37 A zöldségtermelés előrehaladását alkalmi esetek is segíthették. Ilyennek kell tartanunk pl. azt, hogy 1922-ben Nagykőrösön — írták - egy csányi dinnyés-család telepedett le, s ott újfajta dinnyét honosított meg, „amelynek termesztése bevált". 38 Alkalmi mozgatóként kell számba vennünk végül a földművelésügyi minisztérium támogatásával századunk elején Szegeden létesített bolgár-rendszerű kertészetet is. A nagyméretű, 30 holdas kertészetet, akárcsak másutt, a város és az állam közös erőfeszítése hívta életre. Hatása nyilván nem múlt el nyomtalanul. 39 A kertészeti növények termesztése, amint az eddigiekből is kitűnhetett, a tőkés termelés előretörése idején négy féle formában folyt: 1. A falusi-városi beltelkekhez kapcsolódó „kiskertekben" - félig öntözéses, félig száraz kertészeti módon. 2. Köztes növényként, a kapások mellett vagy között, egyáltalán nem öntözött „száraz" módon. Elsődleges célja mindkét termesztési módnak az önellátás, piacra csak az alkalmi felesleget vitték. 3. A szántóföldeken főnövényként ún. száraz kertészeti módon 4. Végül a bolgár-német módra történő öntözéses rendszerben viszonylag kisebb területen, de igen 36. BKmL. Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara Iratai. Felmérés, 1934. Szentes. Az öntözéses kertészet nagyarányú fejlődéséről Szentesen az alábbi adatok is tanúskodnak: 1875 1903 1912 1930 1938 1942 Bolgár kertek száma 1 4 7 — Magyar kertek száma 6 9 55 75 180 Kertészetek területe kh 28 99 169 180 250 570 Egy kertészre eső átlag kh 28 10 10,5 3,3 3,6 3,2 Szalva Péter, 1959. 39., 42., 45-46.p. Az öntözéses termelés itt sem tanyarendszerben folyt, noha amikor a kertészetek száma ugrásszerűen megemelkedett, már átterjedt néhány, a város közvetlen közelében levő tanyára is. Minthogy az öntözést itt is, akárcsak Gyulán, rendszerint a folyók-patakok vizéből és nem kutaktól eszközöltek, a kertészeti termelés nagyobb arányokban ezért sem terjedhetett át a tanyákra. 37. BmL. Alispáni iratok. 23495/1927. Megoszlásuk helyiségenként a következő volt: Gyula 2 kereső 38 kh), Békéscsaba 2 (14 kh), Szarvas 3, (28 kh), Békésszentandrás 2 (20 kh), Orosháza 6 (10 kh), Békéssámson 3 (4 kh), Tótkomlós 12 (11 kh). 38. Galántai Fekete Béla, 1927. 121.p. 39. A fővároson kívül ilyen bolgárrendszerű kertészetet létesítettek, illetőleg terveztek létesíteni az idő tájt Siófok mellett, Debrecenben és Nagyváradon. Für Lajos, 1976. 2 lO.p. Szüts Mihály, 1914. 186.p.
