Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években
A jutalmazási rendszer azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ajuhlétszám nem emelkedett, sőt - mint korábban láttuk - 1942—1943 időszaka alatt 27,9%kal csökkent, ami nyilvánvalóan maga után vonta a gyapjútermelés visszaesését is. A kormányzat ezért 1943-tól már egységes, a minőségtől független új termelői árat, 6 P/kg állapított meg a mind több gyapjú megszerzése érdekében. 32 önként adódik a kérdés, hogy a juhtenyésztésből származó jövedelem melyik gazdaságnagyságcsoport bevételét növelte. Mivel adataink korlátozottak, ezért erre, csak az 1920. évi országterületre nézve adhatunk megközelítő feleletet, mégpedig a juhállománynak az 1935. és az 1942. évi üzemkategóriák szerinti megoszlása alapján. 33 Birtoknagyság- Az összállományból jutott % csoport 1935 1942 100 kat. hold alatt 25,6 48,8 100 kat. hold felett 74,4 51,2 összesen 100,0 100,0 Megállapítható, mivel 1935—1942 időszaka között az 1920. évi országterület juhállományának birtokcsoportok közötti megoszlásában — a kérdést a későbbiekben bővebben tárgyaljuk - jelentős eltolódás következett be a 100 kat. hold alatti üzemek javára, a gyapjútermelésből származó összbevétel közel fele az említett gazdaságnagyságságcsoportokra esett. De nem szabad figyelmen kívül hagynunk - különösen a háborús évek második felétől — a gomolyából származó bevétel emelkedését sem. b) A vágójuk és a gyapjú forgalmának korlátozása A mezőgazdasági termelés terén a hadi állammonopolkapitalizmus kiépülésének másik útját jelentette az 1940. év nyarán — a többi állatféleségekhez hasonlóan - elrendelt juhvágási korlátozás bevezetése. 34 A vágási tilalom a négy évnél fiatalabb anyajuhokra és jerkebárányokra terjedt ki. A korlátozó intézkedéseknek köszönhető, hogy az ország juhállománya nem apadt még erőteljesebb mértékben. A háború utolsó éveiben azonban a kormány engedélyezte, hogy az ország egyes körzeteiben a húsellátás súlyos gondjának enyhítése érdekében 1943-ban a termelők juhot vághassanak és a vágómarha helyett azt szolgáltassanak be. Tíz darab vágójuh egy darab vágómarhának felelt meg. 35 Az államhatalom a gyapjúértékesítés terén szintén tevőlegesen avatkozott be. Már 1940. június 12-én elrendelte, hogy a gazdaságok a gyapjúkészletüket kötelesek bejelenteni. A gyapjú felvásárlását pedig csak az egykezek (a Futura) végezhették, illetve az olyan ipari vállalatok, amelyeket a Gyáripari Bizottság e célra kijelölt. 32. 10 500/1943. KM., és 701 800/1944. KM. sz. r. 33. MSK 112. köt. 1941., MSÉ LI-LIV. köt. 1948. 34. 11 570/1939. ME., 157 400/1940. FM., 6 820/1940. FM., 200 500/1940. FM., 12 400/1941. KM. és 232 200/1941. FM. sz. r. 35. 11 400/1943. KM. sz. r.