Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években
A tárgyalt időszak alatt a mindenkori Magyarország 100 kat. hold mezőgazdasági területére jutó juhiétszám csupán az 1941-es és az 1942-es években múlta felül jelentősen az 1938. évit, az 1944. évi mutató pedig csak egy árnyalattal (3,3%-kal) volt nagyobb annál. Lényegében ugyanezt a képet mutatja a lakosságra, vetített juhiétszám alakulása is. A juhsűrűség alakulása a mindenkori Magyarország területén 6. sz. táblázat Év 1000 kat. 100 kat. hold hold mezőgazdasági összterület terület 1000 lakosra 100 db szarvasmarhára 100 db sertésre jutó juhok száma, db 1938 100,7 12,4 1939 102,7 12,7 1940 85,9 11,2 1941 106,1 14,6 1942 126,2 17,2 1943 91,0 12,4 1944 94,4 12,8 179,4 86,3 31,2 183,3 78,5 32,2 158.2 66,9 37,9 214,9 87,4 65,3 252,7 86,3 61,3 181.3 64,2 53,1 188,1 73,7 52,1 Az ország juhiétszámának gyarapodása relatíve tehát távolról sem volt olyan vehemens, mint azt az abszolút létszámadatok mutatják. Az egyes állatféleségekhez viszonyított juhsűrűség változását illetően megállapítható, hogy a 100 szarvasmarhára jutó juhiétszám 14,6%-kal csökkent, jelezve a szarvasmarhaállomány erőteljesebb ütemű növekedését. A 100 sertésre eső juhiétszám alakulása viszont az ellenkező képet mutatja. Itt ugyenis az emelkedés 67%, ami azt jelentette, hogy a juhállomány a sertésállománynál jóval gyorsabb ütemben fejlődött. 2. Az értékesítési viszonyok alakulása, valamint a juh és termékeinek forgalomkorlátozása a) Az árviszonyok alakulása Az önálló magyar vámterület kialakulása óta, az 1920. év után az ország gyapjútermelése fejlődésnek indult, annak ellenére, hogy a gyapjúfeldolgozó üzemeink - minőségi kifogásokkal élve — nem hazai, hanem majd teljes egészében külföldi nyersanyaggal dolgoztak. Sőt a lakosság szükségletét is - a csekély mennyiségű háziszőttestől eltekintve - idegen államokból behozott szövetféleségekből, illetve importált nyersgyapjúból készült fonalból fedezték. Ez viszont arra kényszerítette a hazai juhtenyésztő gazdaságokat, hogy gyapjútermelésüket külföldön kíséreljék meg értékesíteni. Az export azonban - a húszas évek közepétől - az ausztráliai gyapjú versenye következtében mind nagyobb nehézségbe ütközött és általában csak termelői áron alul sikerült a hazai gyapjútermelést eladni. 22 22. Ld. bővebben Szuhay M. 1962. 229-234., Éber E. 1961. 483-484. és GunstP. 1970. 377.
