Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

A gyapjúértékesítés helyzetét csak nehezítette az 1929—1933 között tomboló súlyos gazdasági világválság, amelynek hatására a gyapjú 1928/1929-es gazdasági év 2,49 P/kg-os ára 1932/1933-ra 92 fillérre esett vissza, sőt az export is számottevő mértékben hanyatlott.

23 Tetézte a gondokat, hogy a hazai textilipar a válság alatt továbbra is külföldi nyersanyagot dolgozott fel. Elsősorban a gyapjúértékesítés terén kialakult helyzet az ország juhtenyésztését szinte alapjaiban veszélyeztette, mert a juh és termékeinek eladásából származó pénzbevétel - amint ezt a következő táblázat adatai mutatják - 1924-1937 között jelentős mértékben hanyatlott.

24 Gazda- A juh és termékeinek értékesí- Ebből sági téséből származó pénzbevétel gyapjú vágójuh gomolya év összege, millió pengő 1924/25 29,5 20,3 8,8 0,4 1928/29 22,2 14,2 7,5 0,5 1932/33 10,0 3,8 5,2 1,0 1936/37 15,3 9,1 5,3 0,9 A számadatok nemcsak a juh tartás és a tenyésztés rentabilitásának hanyatlására utalnak, de egyben jelzik, hogy elengedhetetlenül szükséges a hozamok növelése mellett a magas termelési költségek csökkentése is. Az önköltség magas voltát szemléletesen bizonyítja a nagy gazdaságok juhászataiban - a harmincas évek átlagára vonatkozó - számtartási statisztikai adatgyűjtés is.

25 E szerint az említett üzemekben 43 kg átlagsúlyú anyajuh után az évi hozadék 4,93 kg gyapjú, 11,42 kg hús és 1,45 kg gomolya volt 14,95 pengős összértékben. Az egy anyajuhra ráfordított évi kiadás viszont 18,95 pengó, amelyből csak a takarmányár 8,43 pengő. Ilyen termelési színvonal mellett nyilvánvaló volt, hogy az országjuhtenyésztése sürgős segítséget igényelt. A kormány a gazdasági válság hatásának felszámolása, a juhtenyésztés rentabilitásának helyreállítása érdekében a beinduló minőségfejlesztő tenyészállat akciók mellett mind fokozottabb mértékben avatkozott be az értékesítési viszonyok alakulásába, ami hatásában a juhtenyésztés területén is az állammonopolkapitalista tendenciák érvényesülését eredményezte. Az államhatalom ezen agrárpolitikai célkitűzésétől vezéreltetve egyfelől 1935-től a gyapjú és a fonal behozatalának korlátozását rendelte el és kötelezte az üzemeket a hazai gyapjútermés átvételére.

26 Másfelől szabályozta a gyapjú átvételi árát, amelyet a londoni, az ausztráliai, a délafrikai és a montevideói árutőzsde jegyzése alapján a világpiaci 27-34 penny-s átlagárhoz kötött. Az így kialakított átlagártól eltérést csak egy erőteljes világpiaci áringadozás során engedélyezett. Amennyiben a gyapjú ára a világpiacon drágult és 34 penny fölé emelkedett, ez esetben a belföldi átvételi átlagár 4 fillérrel/kg növekedett. 23. Matoksy M'. - Vargái. 1936 24. Éber E. 1961.489-492. 25. Uo. 26. Szuhay M. 1962. 233.