Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években
emelkedett volna, amelyből 1 250 000 db jutott a szarvasmarhára (60,9%), 200 000 db (9,7%) a lóra, 300 000 db a sertésre és 300 000 db a juhra (14,7%). Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tízéves tervidőszak befejezése után az 1942. évi juhállomány létszáma 107,3%-kal emelkedik. 20 A munkaterv a juhtenyésztés fejlesztésére a 137 100 000 pengőből 12 500 000 pengőt (9,1%) kívánt fordítani az alábbi megoszlás és részletezés szerint: 10 év alatt kifizetendő vissza nem térülő hitel pengő kölcsön Évi 5000 db tenyészkos kiosztásához állami kedvezmény 3 600 000 Évi 10 000 db anyajuh kiosztásához állami kedvezmény 2 400 000 Évi 6000 db anyajuh beszerzéséhez hitel 500 000 Évi 20 000 db bárány kiosztásához állami támogatás 3 500 000 Évi 6000 db tenyészállat behozatalához állami kedvezmény 500 000 A juhtenyésztő tangazdaságok támogatása 2 000 000 összesen 12 000 000 500 000 Mint látható, a kormány a munkatervben előirányzott összeg jelentős részét a vissza nem térülő hitel keretében irányozta elő. A programmal kapcsolatban rá kell mutatnunk arra, hogy — az állattenyésztés, így a juhtenyésztés fejlesztését illetően - abból érdemben semmi sem valósult meg az idő rövidsége miatt, hiszen 1944 őszén az ország területe már hadszíntér. Összefoglalva egyfelől megállapítható, hogy a területileg megnagyobbodott ország juhállományának fajta szerinti összetételében kedvezőtlen irányú változás zajlott le, másfelől azonban határozott intézkedések születtek a tenyészállat akciók keretén belül az állomány minőségi javítására, annak érdekében, hogy a juhtenyésztésből származó termékekért (gyapjúért, juhtejért, vágójuhért) nagyobb egységárat érhessenek el a termelők. d) A juhsürüség alakulása A háborús állapot és az ország területi változásának a juhállományra gyakorolt hatását jobban érzékelhetjük, ha a létszám abszolút nagyságának vizsgálata mellett, annak a területhez és a népességhez, valamint az egyes állatféleségekhez viszonyított alakulását is áttekintjük (6. számú táblázat). 21 20. MGI irattári anyaga MTAK. A szarvasmarha létszáma 33,9%-kal, a sertésé 22,4%-kal, a lóé 22,4%-kal és a baromfi kb. 100%-kal emelkedett volna a munkaterv végrehajtása esetén az 1942. évi állatlétszámhoz viszonyítva. 21. Az előbbi források alapján saját számítás.