Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

P. Erményi Magdolna: Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban

A környék üveghutáinak XIX. századból származó borosüveg és tokaji poharaiból és a mostani üveggyárainkban készült borospoharakból összeállított gyűjtemény egyik kiemelkedően szép része a kiáUításnak. Egy másik, enteriőrszerűen berendezett helyiségben a szüret, a borfeldolgozás és borkezelés legfontosabb tárgyai láthatók. Itt nyertek elhelyezést a környékről begyűjtött tárgyak mint például a taposókád, taposózsák, prések, a szőlőt szállító hordó a „Terhes", Gönci hordók. A borkezelés eszközei közül érdekes ritka tárgy a Hollandi borszűrő, mely ugyancsak — a többivel együtt — a múlt század második feléből származik. A homoki szőlő és bortermelés múltját a Múzeumunkhoz tartozó lajosmizsei Tanyamúzeumban ismertetjük. A tanya az 1870-es években létesült, jobbmódú középparasztok lak- és termelőhelye volt. A benne lévő kiállítás a Duna-Tisza-közi kertkultúrás: szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget termelő tanyarendszer történeti útját mutatja írásos forrásanyaggal, fényképekkel és a tanyákon hajdanában használatos munkaeszközökkel. A kertkultúrás tanyát az különböztette meg a többitől, hogy lakója nagyarányú szőlő- és gyümölcstermelést folytatott, gazdaságának termelése és jövedelme a kertkultúrákra épült. Kialakulásuk a XVIII. század végén kezdődött, teljes kiépülésük a XIX. és XX. század fordulóján következett be. (7. sz. kép) 7. Homoki szőlőművelés. Lafosmizse, Tanyamúzeum A történeti áttekintés a munkafolyamatok sorrendjében szól a szőlő, a gyümölcs és zöldségfélék termeléséről, valamint a tanyások életéről. A szőlőtermesztést bemutató kiáüítás történelmi visszatekintéssel kezdődik, amely a szőlőstanyák kialakulásának egyes fázisait, s létrejöttüknek különféle gazdasági és társadalmi okait tekinti át a korabeli tér-