Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum

Adatrögzítésre előkészített szelvény az V., VII., hiányos vagy korrigálandó az adatfelvétel az I. és IV. szelvényen. Az 1882. évi helységnévtárból a történeti országterület Horvát-Szlavonország nélkül került feldolgozásra. (E korban bonyolult közigazgatása, névanyagának összetétele miatt ez a terület aránytalanul sok időt kívánt volna; célszerűbbnek látszik a munkálat legvégén sorravenni.) Első lépcsőben az önálló községek (városok) felvétele készült el a teljes területről, majd - e felvétel ellenőrzésével egybekötve - a külterületeké, mindig megyénként haladva. Az adatfelvételt a következőkre korlátoztuk: név, jogállás, közigazgatási beosztás (kód), technikai sorszám. A helységnévtár egyéb lényeges információit a továbbiakban kialakítandó lépcsők szerint lehet - ismét adatellenőrzéssel egybekötve — átvenni. Ehhez célszerű volna a kutatási szempontok, felhasználói igények áttekintése, hiszen a nehezen kezelhető helységnévtári adatok összesített értékesítésének lehetősége több területen új aspektusokat nyithat meg. Készültségi szint: a 63 történeti megyéből 44 megye anyaga van gépi adathordozón: 9219 község ill. város, 4546 külterület ül. tartozék, összesen 13 765 település adatai. Az 1978-ban elkészült gépi adatrögzítés csak részben került ellenőrzésre, nem készültek betűrendes és egyéb mutatók próbanyomatai, melyekre az eüenőrzésnél szükség van. A közigazgatási kód, melyet a helységnévtári adatfelvételnél bevezettünk, általánosan alkalmazásra került minden községi és járási szintű felvételnél. Ezt használtuk a statisztikáknál is. Lényeges azonban, hogy az egységes felépítésű hierarchikus kódot minden esetben a forrás szerint határoztuk meg, csupán a megyék azonosítója konstans. A kód kilencjegyű, spácium nélkül írt szám: 1-2. megye sorszáma az ABC rendben, 3—4. járás sorszáma a megyén belül a forrás szerint, 5—7. község sorszáma a járáson belül a forrás szerint, 8-9. külterület, tartozék sorszáma a községen belül a forrás szerint. A városok mindig a járások után következnek, járáskódjuk nuUa, községi kódjuk a város sorszáma a városokon belül, mintha a városok a fiktív járás községei volnának. Például Székesfehérvár közigazgatási kódja 180000100, mert Fejér megye a történeti megyék betűrendjében a 18. helyen áll, és a megye egyetlen, vagyis első városa. A székesfehérvári járás az 1882-i helységnévtárban, mely a központi járásokat előre helyezi, az első, az 1895-i mezőgazdasági összeírásban (mely a járásnév betűrendjében halad) a negyedik. Községeinek járáskódja ezért 1882-ben 01, 1895-ben 04. Hasonlóképpen változik a községi kód aszerint, hogy például Bakony sárkány Sárkány (Bakony-) névalakkal a móri járás 14. községe (1882) vagy a mai névalakkal egyezően a betűrend elejére kerül (1895. évi gazdacímtár). A járás minden betűrendi változatban utolsó községe, Veleg, 1882-ben a 017 községkódot kapja, az 1895-i gazdacímtárban a 015-öt azért, mert itt kevesebb község szerepel.