Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum

más, többek közt nem lebecsülni való gyakorlati szempontot is figyelembe kell venni. Itt nincs helye kitérőt téve dokumentálni forráskritikai és összehasonlító próbáinkat, de eredményükből leszögezhető, hogy a próbák igazolták a hipotézist is, és azt az igényt is, hogy adattárunk esetében nincs értelme különválasztani a gyakorlati eligazítást szolgáló névmutatókat a történeti földrajzi igényű hely névnyilvántartástól. Adatfelvételünk akkor lesz gazdaságos, ha potenciálisan mindkét igényt figyelembe veszi; teljesítésük amúgy sem választható el egymástól. A történeti földrajz és településtörténet számára akkor adhatunk belátható időn belül érdemleges eredményt, ha a kiindulásként felvett forrásanyag információértékét legalább annyira definiálni tudjuk, mint ahogyan a „metszéspont" definiálható, a források információtartalmát pedig maradéktalanul kiaknázzuk, még ha az információk értelmezése körül adódhatnak is bizonytalanságok. A helynévanyag és a helységekre vonatkozó egyéb információk fölvételét több lépcsőben szerveztük; minden lépcsőt vagyis munkafázist egy következő fázisban szükségképpen is ellenőriznünk kell. Az első lépcsőben a térkép helynevei, másodikban és harmadikban a helységnévtárból előbb a községek, majd községenként a külterületek kerültek sorra. E három névcsoportból már előállítható a bázisállomány leltára és mutatója; a munka befejezés előtt áll. — A felvétel szempontjai minden forrásra nézve (beleértve a később számításba jövőket) egységesek. A nevek írásmódját tekintve itt is ragaszkodtunk a forráshű felvételhez, sohasem változtattunk a helyesíráson és nem oldottuk fel a forrás rövidítéseit. A tervezett osztályozások érdekében néhány gyakori rövidítést következetesen alkalmaztunk és kötőjellel választottuk el az összetett helynevek elemeit. Az Agrártörténeti Atlasz helynévmutatója önmagában is szükséges segédletként készült, a 12 szelvénynek megfelelő 12 részletben. Az egyes szelvények (szelvényrészek) helynévállományát ül. a helységeknek az alaptérképen feltüntetett nevét, közigazgatási státusát, az atlaszlapokon szereplő azonosítószámát mutatja ki. Betűrendes változatában az összetett helynevek minden elemük szerint megtalálhatók. A továbbiakban — a munkatérkép próbanyomatainak ellenőrzésével és a helynévadatfelvétel teljességének kontrolljával párhuzamosan — esedékes kiegészítés (a felvétel következő lépcsője) elsősorban a térkép „puszta", „major", „telep", vagyis külterületi kategóriáira kell hogy irányuljon: jelez-e a térkép centrumot, melyik község határába esik, önáüó községhatárral rendelkezik-e, Ül. valamely adata nem állapítható meg biztonsággal. Ebben a munkafázisban kell regisztrálni általában a térképre vonatkozó kritikai megjegyzéseket, az alapforrás — a Bedő-térkép bizonytalan (rosszul olvasható) helyeit is. Kívánatos, hogy ebben a munkafázisban még szorosabban összekapcsolódjék a térkép- és a hely névmunkálat, már az adatfelvétel ellenőrzése szempontjából is. Készültségi szint: az Agrártörténeti Atlasz - s így a munkatérkép - helynévanyagának nagyságrendje megközelíti a 20 000 önáüó Ül. tartozéktelepülést és külterületet. Ebből jelenleg 12 000 van gépi adathordozón tárolva. Próbanyomat a következő szelvények betűrendes névmutatójából készült: VI., VIII. , IX. ,X. ,XI. és XII. Az adatfelvétel egységességét e példányok alapján ellenőriztük, hibalisták készültek, melyek egybevetése után esedékes a javítások végrehajtása, de célszerű volna, ha ezt a helynévmutató egészének szakmai megvitatása előzhetné meg.