Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. I.

„Mentünk azután egy a' Városon kívül levő száraz Malomhoz (mely Nyomó száraz Malomnak hivatik) meg-nézésre; a' mely egy tsapanyólag áUó, nagy lapos keréktől hajtatik, melyen egy vagy két ökör fel felé menvén (azonban minthogy egy Tzövekhez van lántzal kötve soha tovább nem halad) ez által a' kerekeket forgatja, a' mely Keréknek alóli fogai lévén, azok által a' más kerekekbe kap, és így ezeket és ezekkel együtt a' Malom követ forgásba hozza. A' Malom egész Mechanizmussá igen együgyű és könnyű, haszna pedig egy üyen Malomnak felette nagy, mert többet őröl mint egy közönséges Lóval hajtatott száraz Malom, és négy erőss Marhánál többet nem kíván."

58 4. Taposómalom belseje. Veszprémvarsány, 1910. A felvételt készítette Garay Ákos. EAF11523 A Dunántúlon 2 tiprómalomról tudunk, melyek még a XX. században is működtek. Az egyik Varsány (Veszprém megye), a másik pedig Balatonfőkajáron. Ez utóbbit 19lóban szedték szét.

59 Ezt megelőzően Jankó János látta, és szerkezete leírását közli könyvében. Álljon itt a tiprómalom Jankó J. gyűjtése szerint. „A tiprómalomnak két része, két helyisége van; egyik a tipró, a hol a mozgás, másik a malom, a hol az őrlés létesül. A tipróhelyiség nagy köralakú terem, alacsony falait a duczgerendák tartják, ezeket fent a koszorúgerendák kötik össze körben, a koszorúgerendákra dűlnek a szarufák, melyek fent a csúcsban futnak össze, s melyek összetartását és erősségét biztosítják a szarufák szarkalábjai. A szarufák közé van beékelve a kötésfák négyzete s ennek, minthogy ez tartja a főgerendát, természetesen igen erősnek kell lennie. Hasonló négyzet van alul is a földbe rögzít58. Gróf Teleki 1796. 100-101. 59. Saját gyűjtésem 1977.