Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban

áprilisáig.

28 Karcagon és Mezőtúron az emelkedés mérsékeltebb volt, mert ott a szövetkezeti útra lépők számottevő része I. típusú tszcs-t alakított és közös állományt nem hozott létre. A kollektivizálás megtörténte után az irányítószervek az állatállomány további növelését tűzték feladatul a közösen gazdálkodók elé.

29 Ennek fő forrásává a vásárlás lett, többnyire hitelből. Túrkevén csak 1951 folyamán a Táncsics tsz 33 tenyészbikát és 150 juhot, valamint hízósertéseket vásárolt hitelből, a Szabadság tsz 66.270 Ft kölcsönt vett igénybe sertésbeszerzésre, a Harcos tsz állatvásárlásból származó hiteltartozása pedig 1951 év végén 130.219,92 Ft-ot tett ki.

30 Az állatlétszám növelését erősen akadályozta az 1952-es aszályos időjárás hatására igen súlyossá vált takarmányhiány, majd a szövetkezeti mozgalom 1953—1954-es visszaesése. 1954-ben - mint az 1. sz. táblázat mutatja — az állomány valamelyest csökkent, 1955-ben azonban már újra növekedett. 1. sz. táblázat A négy város termelőszövetkezeti közös állatállományának alakulása

31 állomány (db) megnevezés 1953 1954 1955 március 1 - é n szarvasmarha 6 828 5 204 5 483 ló 3 281 3 110 3 214 sertés 14 191 13 879 16 704 juh 12 320 13 687 16 192 A négy fő állatfajon kívül több szövetkezet foglalkozott kisebb-nagyobb mértékű baromfitenyésztéssel. Annak szerepe azonban az előbbiekénél jóval kisebb volt. A közös állatállomány nagysága — a fejlesztés ellenére - nemcsak a szövetkezeti szektornak a földterületből való részesedéséhez képest nem volt kielégítő, de a megyei termelőszövetkezeti állatlétszám-mutatókkal való összevetés tükrében sem. (Lásd a 2. sz. táblázatot.) 28. A lovak száma 16-ról 500-ra, a szarvasmarháké 32-ró'1788-ranó'tt.SZML MEZIG 1322/1950 és MSZMP MB A. 39/205 29. Egy 1951. április 29-i állásfoglalás pl. Túrkeve közös gazdaságaira vonatkoztatva a ló- és szarvasmarhaállománynak másfélszeresre, a sertésállománynak közel 3-szorosra, a juhállománynak mintegy négyszeresre, a baromfiállománynak pedig majdnem tízszeresre emelését tűzte ki célul az év végére. MSZMP MB A. 39/2/205. 30. SZML TVTVB Mg. o. 626/1952. 31. Szolnok megye statisztikai évkönyve 1952-55 196-199. alapján