Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban

1. sz. tszcs pedig 2 tehén és 1 tinó eladásával teremtette elő 2 ló árát.

19 Hasonló törekvésről tudósítanak a korabeli feljegyzések két mezőtúri csoport esetében is, azok megvalósulásáról azonban nincs tudomásunk.

20 A meglevő épületek kihasználása érdekében Túrkevén szövetkezeti bérhizlalás megkezdésére is sor került 1949 tavaszán. A 4. sz. tszcs-nek már a januári felülvizsgálat során javasolta a bizottság, hogy az illetékes állami vállalattól kérje sertés kihelyezését. Ez meg is történt, és az április 26-i egyesülés után tartott ellenőrzés a túrkevei Vörös Csillag tszcs (amelybe a 4. sz. csoport beolvadt) telepén találta a 450 süldőt.

21 A következő gazdasági évben a sertés mellett már szarvasmarhát is hizlalt kihelyezés alapján Túrkeve legnagyobb közös gazdasága.

22 A karcagi Kossuth tszcs hasonló próbálkozása viszont már nem járt sikerrel, mert a hízómarha és sertés kiadására vonatkozó kérelmét — az 1949. október 3-i indoklás szerint — az igénylések nagy száma miatt nem tudták teljesíteni.

23 1949 őszén újabb forrásai nyíltak meg a közös állatállomány növelésének. Legáltalánosabb a tagok jószágbevitele volt. A belépők többségét adó újgazdák állatainak száma ugyan nem volt nagy, a közösbe adása azonban így is számottevően gyarapította a szövetkezeti vagyont. Az újonnan létrejött tszcs-k alapítói a mezőtúri Táncsics esetében 2 lovat, a mezőtúri Rózsa Ferenc tszcs-nél 5 lovat, a kisújszállási Táncsicsnál 2 lovat és 8 szarvasmarhát vittek be.

24 Alakultak azonban még ekkortájt is induló állatállomány nélkül termelőcsoportok, pl. a karcagi Ságvári, a mezőtúri Alkotmány, a túrkevei Dózsa tszcs.

25 Ugyanakkor az új belépők valamelyest gyarapították a már működő közös gazdaságok állatainak számát is. Voltak tszcs-k, amelyek egyéb módon is jutottak jószághoz. Karcagon a Táncsics tszcs a helyi földművesszövetkezettől vett át 55 juhot, a Kossuth tszcs pedig a tagosítás során neki juttatott tanyán tartotta ott a volt tulajdonos néhány állatát.

26 Kisújszálláson a helyi gazdajegyző egy 55 kh-s gazdaság állományából utalt ki az újonnan alakult Ady tszcs-nek 2 lovat és 2 csikót.

27 1950-5l-ben erősen megnövekedett a tagok állatbevitelének szerepe a közös állomány növelésében. Ez a forrás 1951 elején volt különösen jelentős. A kis- és középparasztság nagy tömegének gyorsütemű belépése nyomán a szövetkezetek jószágainak száma ugrásszerűen megemelkedett. A növekedés ütemére jellemző, hogy a túrkevei tszek ló- és szarvasmarhaállománya több mint hússzorosára bővült 1950 februárjától 1951 19. MSZMP MB A. 39/2/198. és UMKL FM Tsz. Fó'o. 7551 (Ki-74)1949 A kisújszállási 1. sz. tszcs az iratban vezetője nevével, Szőllősi-csoportnak van megjelölve. 20. A 6. sz. (Rákosi) tszcs saját erőből, a 24. sz. tszcs pedig részben 2 eladandó, igavonásra alkalmatlan ökör árából, részben hitelből szándékozott l-l pár lovat vásárolni. UMKL FM Tsz. Főo. 7551 (Me-127) 1949 és 7551 (Me-38) 1949 21. Uo. Szolnok m. 1949 Túrkeve 22. SZML MEZIG 198/1950 23. UMKL FM Tsz. Főo. 7551 (Ka-82)1949 24. Uo. Szolnok m. 1950 Nlezőtúr, 1949 Mezőtúr és 1951 Kisújszállás 25. Uo. Szolnok megye 1951 és MSZMP MB A. 39/2/198. 26. MSZMP MB A. 39/2/198. 27. UMKL FM Tsz. Fó'o. 755 l(Ki-270)1949