Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

H. Timkó Ilona: Tökmagolaj készítés a rátóti Fenyvesalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben (1977)

TÖKMAGOLAJ KÉSZÍTÉS A RÁTÓTI FENYVESALJA MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN (1977) H. TIMKÓ ILONA A tök tipikusan kisüzemi növény, hasonlóan a napraforgóhoz, a hagyományos paraszti gazdálkodásban sokoldalú hasznosításával lehet találkozni. Az 1860-as évek óta mindkettőnek egyre nagyobb a térhódítása más olajos növénnyel szemben.

1 Elsődlegesen a takarmányozás célját szolgálja, de mint emberi táplálék is jelentős, magja pedig a közvetlen fogyasztáson kívül az olajelőáUításban kapott szerepet. Lippay János 1664-ben megjelent munkája már ismerteti a különböző tökfajtákat és azok hasznosítását. Leírásából az tűnik ki, hogy az emberi táplálkozásra alkalmas és a takarmányozásra használatos tök számos formai változata nálunk már akkoriban országos méretekben közönségesnek számított.

2 Az újvilági eredetű tök a 18. században annyira hozzátartozott a hazai paraszti gazdálkodáshoz, hogy dézsmát is szedtek belőle.

3 Ez időben főképpen a takarmánytök termesztése vált általánossá a szántóföldi művelésben. A tökmagolaj készítésének történeti előzményeire utal Horváth Mihály a hazai olajipar áttekintése során, amikor az 1711—1780. évek közötti időszakból kimutatja, hogy „Galántán, Pozsony megyében sok tökmagolajat ütöttek, mit a köznép a még kevésbé divatozó vaj helyett használt böjti eledeleiben".

4 A 18. század végén Veszelszky Antal jeles botanikus személyes tapasztalatai alapján azt írta, hogy „A magvából, már ma sok helyen Magyar Országban olajt ütnek, és zsír helyett élnek véle".

5 A 19. század elején a len- és a kendermagon kívül sok helyütt a tökmag is belekerült az olajütőkbe, amint azt pl. Csongrád, Somogy és Tolna megye gyakorlatából tudjuk.

6 A tökmagolaj készítésének és felhasználásának jellegzetes körzete a Dunántúl nyugati részén alakult ki, amelynek középpontját az őrség és Hetes jelenti. Vas és Zala megyén kívül tökmagolaj készítéssel Somogy és Baranya megyében is lehet találkozni, ahol az 1920—1930-as években nagyszámú tökmagolajat készítő műhely működött. Ezek azonban nem tekintenek vissza évszázados múltra. 1. Selmeczy Kovács A. 1978. 194. 2. Lippay J. 1664. II. 192. 3. KovacsicsJ. 1957. 105., 114. 4. Horváth M. 1840. 143. 5. Veszelszky A. 1798. 183. 6. Szeremlei S. 1911. IV. 367., Kovács J. 1901. 248, Szentiványi B. 1943. 370, Fényes E. 1836.1. 303.