Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években
A hazai búzatermelés újjászervezését célzó állami vetőmagcsere akció keretében az 1931—1937. években összesen 1 075 979 q, azaz tízezer vagonnál több kitűnő minőségű búzavetőmag jutott el kedvezményesen a termelőkhöz. A kiosztott vetőmagból Szolnok, Bihar és Baranya megyéknek jutott a legtöbb. Az előbbi kettő az elszenvedett elemi csapások miatt kapott több vetőmagot, Baranyában pedig a megyei hatóságok és a megye területére illetékes gazdasági felügyelőség átlagon felüli buzgósága emelte meg a kiosztott mennyiséget. A legkevesebb akciós búzavetőmagot Zala megyében osztották ki. A nemesített vetőmagból az első (1931) évtől eltekintve, amikor tulajdonképpen csak vetőmagszaporítás történt, a nagy- és középgazdaságoknak 19—35%, a kistermelőknek pedig 65—81% jutott az egyes években. A vetőmagból részesült nagyobb gazdaságok száma az egyes években 256 és 552 között, a kistermelőké 12 219 és 55 040 között mozgott. A jó minőségű búza nemcsak ott terjedt az országban, ahol annak vetőmagjából termelők kaptak az akció során. A nagybirtokok részesaratói ugyanis gyakran a jó minőségű terménykeresményükből is vetettek búzát saját kis parcelláikon, ezenfelül sok kistermelő vegyes minőségű búzájáért a már említett 15%-os súlytöbblettel cserélt is akciós vetőmagot. Ennek következtében is sok csekély értékű búzaféleség viszonylag rövid idő alatt eltűnt a köztermesztésből, és a nálunk akkoriban ismert legjobb fajták — főként a Bánkúti 1201-es búza — hódítottak tért. Egyébként a gazdák rendszerint nem a búzával bevetni kívánt egész földterületükre kaptak akciós vetőmagot, hanem csupán annak egy részére, majd az itt betakarított terményből biztosították következő évi egész búzaterületükre a jó minőségű magot. A szaporító gazdaságok vetőmagját általában kétévenként frissítették fel eredeti nemesített maggal. Ehhez az Országos Növénytermelési Hivatal a Bánkúti Uradalomtól 80-85, a Székács-búzákból pedig 15-20 vagon vetőmagot vett át és osztott ki minden évben. A búzatermelésünk újjászervezésére (búzánk minőségének javítására és egységesítésére) indított állami vetőmagcsere akció megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak. Hét év alatt néhányra csökkentette a Magyarországon termesztett búzafajták számát; 1937 után az országban szinte mindenütt kiváló és kiegyenlített minőségű búza termett. Az akció befejeztével lényegesen egyöntetűbb lett a magyar búza exportálható feleslege, mint volt előtte. Az ország búzával bevetett több mint 2 800 000 kat. holdnyi területének majdnem 80%-án a kívánt fajták honosodtak meg. A0 Ezek vetésterületén belterjesebb szántóföldi kultúrájú viszonyok között mindenütt a Bánkúti 1201-es búza, a gyöngébb minőségű talajokon és külterjesebb gazdasági viszonyok között pedig általában a Bánkúti 40. A búza majdnem 3 millió kat. holdnyi vetésterületében a tavaszbúzáé is benne volt. Országos viszonylatban azonban ez nálunk teljesen alárendelt szerepet játszott, a búza vetésterületének mindössze 1,5%-án termesztették. Szárazságra hajló klímánk miatt általában nagyobbak és biztosabbak a téli csapadékot kihasználó, korábban fejló'dő és korábban érő növények termései, mint a tavasziaké. Az őszi búza termésbiztonsága is felette áll a tavaszbúzáénak, amelyet a gazdaságok csak kivételesen, a búza elvetésére kedvezőtlen őszi időjárás esetében termesztettek a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb területen vagy ha az őszi búzavetés a tél folyamán kipusztult. Ilyenkor a kiesett őszi búzának legalább egy részét tavaszbúzával pótolták. Termesztését a földművelésügyi kormányzat nem karolta fel.
