Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csiki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979)

ismerheti meg a látogató. Láthatja a múltban és részben ma is termesztett legjelentő­sebb szőlőfajtákat. A hatalmas bolthajtásrendszer (a magtár padlásteréig emelkedő három gabonatárolót tart) alatt hangulatos pinceberendezési tárgyakat helyeztek el. Valamennyi szőlőbirtokon a hagyományos műveléssel termelték és kezelték a bort. Néhány nagy­birtokon, különösen a Georgikon tangazdaság cserszegi szőlőjében tettek kísérleteket új fajták, új művelés módok és kezelési eljárások bevezetésére. A kiállítás nemcsak bemutatja azt a hatalmas kárt, amit a filoxéra különösen a Balaton északi partján lévő szőlők területének csökkenésében okozott, hanem bepil­lantást ad az egykori védekező eljárásokba is. Bemutatja a szőlőket károsító különböző gombabetegségeket és a kapcsolatos védekezéseket is. A magtár földszintén az 1797-ben gróf Festetics György által alapított Georgikon történetének dokumentumai láthatók. Az alapításra ösztönző Nagyváthy János, a taná­csot adó Tessedik Sámuel és a Georgikon kiváló tanárainak, mint Pethe Ferencnek, Rummy Károly Györgynek kiemelkedő munkásságára vonatkozó adatokon kívül, részle­tes tájékoztatást nyújt a kiállítás a Georgikon gerincét képező három évfolyamú Tudomá­nyos Gazdasági Iskola mellett, az 1798-ban alapított Parasztiskola (Földműves Iskola), az 1804-ben megnyílt ügyvédeket, uradalmi jogtanácsosokat képező Pristaldeum, az 1806- ban létesített Erdész- és Vadásziskola, az ugyanakkor megnyílt Kertésziskola, az 1807- től működő Ménesmester- és Lovásziskola, az 1808-ban beindított Mérnök- és Építésziskola és az ugyancsak ebben az évben - kísérleti jelleggel — megnyílt Gazda­asszonyiskola életéről. Végig kísérhetjük a Georgikon történetét alapításától 1848 májusá­ban bekövetkezett megszűnéséig. Az első emeleten a keszthelyi állami mezőgazdasági közép- és felsőfokú mezőgaz­dasági szakoktatás igen változatos történetével ismerkedik meg a látogató. Az 1865-ben felállított Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézettől a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Karának életéről, annak minden változá­sáról hű képet nyújt. Az itt folyó elméleti- és gyakorlati oktatás, valamint a tudományos kutatómunka, a széleskörű szaktanácsadás, valamint az ifjúság életének egy-egy jellemző mozzanatát világítja meg a bemutatott anyag. Az előzőekben tárgyalt szakoktatási kiállítás értékét szakmailag fokozza, megtekin­tését színesebbé teszi a szakkönyv bemutató. Bár ezzel csak 1976 nyarán gyarapította a Mezőgazdasági Múzeum a kiállítást, mégis itt kell — a folyamatosság kedvéért — tár­gyalni. A kiállítás célja a könyvanyag bemutatásán kívül, hogy a látogató megismerje a kora­beli mezőgazdasági szakkönyveket. A könyvek szerepét és történetét a tárlók mellett elhelyezett dokumentumokból származó szövegrészletek ismertetik. A földszinten elhe­lyezett két tárló könyvanyaga a georgikoni időszakhoz kapcsolódik. Az emeleten kiállí­tott könyvek nagyobb részben a volt keszthelyi Gazdasági Tanintézet, később Gazdasági Akadémia Könyvtárának eredeti darabjai. Itt van kiállítva „A keszthelyi M. Kir. Gazda­sági Tanintézet kebelében fennálló Deák Ferenc Könyvtár" eredeti, betűszerinti jegy­zéke. 15 15. TarábaM. 1977. 58-59.

Next

/
Oldalképek
Tartalom