Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Csiki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979)
A magtár padlásterén a gabona tisztítására, magtári kezelésére a XIX. században használt kézi és túlnyomólag házilag készített kisebb gépi munkaeszközök tekinthetők meg. A szórólapáttól a házilag előállított, majd gyári készítésű szelelőrostáig, a különböző gyári készítésű triörökig megtalálhatók a magtári terménytisztítás eszközei. A kukoricafosztás, morzsolás kézi eszközei, a különböző űrmértékek és mérlegek, kópicok, gabonahombárok, a házilag és gyárilag készített zsákok gazdagítják a kiállítást. A zsákolás módozatai, a zsákhordó körömfák, zsákmerevítők, górémodell és több magtárkép teszik változatossá a kiállítást. A magtár legfelső padlástéri szintje nem felelt meg kiállítás céljára. Azonban az eredeti szépségében álló, keményfából ácsolt tetőszerkezet zárórészének tanulmányozását e szinten is kellő megvilágítás biztosítja. Ezt indokolja, hogy építész szakemberek kizárólag a magtárért, ezért az építészeti remekműért keresik fel a múzeumot. 4. A kukorica fosztás, morzsolás kézieszközeinek kiállítása a magtár padlásterében Augusztus végére teljesen elkészült a magtár négy szintjén a kiállítás. Tervszerűen, 1972. augusztus 31-én délután 3 órára minden készen állt a megnyitásra. Nagyszámú közönség jelenlétében Vlcskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum akkori főigazgatója előbb megkoszorúzta az ősi Georgikon falán elhelyezett emléktáblát. Innen a