Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében

A vetőmagot a tárgyalt időszakban ezen a vidéken nem igen válogatták, a csávázáshoz meszet használtak. A talajerő visszapótlása talán a leginkább elhanyagolt dolgok közé tartozott. Pedig Vásárhelyre igazán érvényesek voltak Cserháti Sándornak, a korszak tudós magyaróvári professzorának szavai: „a búza a talajt legjobban rontó növények közé tartozik".

30 A rossz takarmányozás következtében az istállótrágya minősége nem volt megfelelő. Az állatlétszám alapján — egykorú számítások szerint - a vásárhelyi határnak csak mintegy 1/8-ára jutott szerves trágya. A trágyát inkább tőzeggé alakították és tüzelőnek használták. Az 1895-ös mezőgazdasági összeírás Hódmezővásárhelyen egyetlen trágyáiészivattyút sem talált és nem akadt olyan gazdaság sem, amelyik műtrágyát használt volna! Csak az 1900-as évek elején kezdtek megbarátkozni a műtrágyával a vásárhelyi gazdák, leginkább szuperfoszfátot alkalmaztak. Nem volt megfelelő a mezőgazdasági eszközökkel való ellátottság sem. 1895-ben Vásárhelyen nem volt gőzeke. 35 lokomobil, 33 cséplőszekrény, 30 járgány, 1 aratógép működött. A vetőgépek közül 28 szórvavetőt és 446 sorbavetőt használtak. Az 5093 eke közül 4212, tehát 83%-a, egyes fagerendelyes volt!

31 Körülbelül 20 hold szántóra jutott egy-egy eke, ez az országos, de a megyei átlagnál is rosszabb volt. A helyi kis- és középbirtok meghatározó jellegét mutatja az is, hogy a mezőgazdasági eszközök döntő többségét (80%-át) a 100 kh feletti birtokokon írták össze az adatfelvevők. Ilyen adottságok és lehetőségek mellett vajon milyen átlagterméseket értek el a vásárhelyi gazdák? Erre a kérdésre a 8. sz. táblázat adataival kívánunk feleletet adni.

32 8. táblázat Főbb növényféleségek átlagtermésének alakulása Hódmezővásárhelyen 1901-1905 átlag 1906-1910 átlag 1911-1915 átlag q/kat. hold Búza (őszi és tavaszi) Rozs (őszi és tavaszi) Árpa (őszi és tavaszi) Zab Kukorica Burgonya Repce (őszi és tavaszi) Cukorrépa Tavaszi és zabosbükköny Lóhere Lucerna C salamádé 7,5 6.4 8,1 6,0 6,8 28,5 4,7 20,3 27,6 87,4 47,7 146,1 7,2 6,6 9,6 7,4 9,2 27,7 5,1 22,6 8,1 7,0 9,2 8,5 11,0 48,6 4,4 114,9 29,2 30,9 35,1 197,0 30. Cserháti S. MG.Sz. 1901. 455. 31. M.K.MG.STAT. IV. k. 1900. 184. alapján 32. M.S.K. 66. k. 67., 99., 131., 162-163., 254., 287., 319., 350-351. és 383. alapján.