Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében
Hódmezővásárhely learatott területeinek alakulása a termesztett növények szerint 1901-1905 1906-1910 1911-1915 katasztrális holdban Búza (őszi és tavaszi) 53 000 53 037 55 085 Rozs (őszi és tavaszi) 270 174 206 Árpa (őszi és tavaszi) 10 030 10 531 9 214 Zab 1 320 893 961 Kukorica 26 780 33 117 30 166 Burgonya 440 420 289 Repce (őszi és tavaszi) 100 80 138 Cukorrépa 238 Tavaszi és zabosbükköny 160 971 946 Lóhere 172 Lucerna 1 090 2 400 3 992 C salamádé 530 1 000 1 161 Hazánk fő gabonatermesztő területein az új, nagyobb hozamú fajták meghonosítása ekkor vette kezdetét, s egyre inkább előtérbe kerültek a mennyiségi mellett a minőségi szempontok is, de Vásárhelyen ezek a jellemzők még csak kismértékben jelentkeztek. A talajművelés meglehetősen elmaradott volt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik munkatársa így írt hódmezővásárhelyi tapasztalatairól a századforduló idején: ,Jk kisgazda megszántja a földjét 8-12 cm-nyire, azaz megkaparja. A nagyobb gazda 15 cm-nyire, azaz megkaparja egy kicsit jobban. A tarlóbuktatást itt ugariásnak mondják, s teszik azért, hogy újra búzát vessenek bele, ha ez nem történik, akkor legeltetik a tarlót, gyomirtás kedvéért felszántani nem szokták itt. A fogasolás csak vetés előtt járja, hengerezése kivételes dolog, nincs is elég henger a tanyákon. Ugyanígy elmarad a vetések tavaszi hengerezése. A kapás növények — tengerin kívül vajmi kevés van — ápolása sem sokból áll. Két kapálást kap a tengeri, többnyire lókapával, másodszor a lókapa töltöget. A répát van hogy egyáltalán nem kapálják". 27 A vásárhelyi gazdálkodás beleillett az országos képbe, hazánkban ebben az időben ezer és ezer kis- és középbirtokon hasonlóan folytak a mezei munkák. Az OMGE-től kiküldött, előbb említett szakembernek még egy megállapítására érdemes felfigyelnünk. Hódmezővásárhelyen „aki akarja, az sem tudja a földet gyakrabban megforgatni. .., mert a legtöbbnek kevés az igavonója hozzá". 28 A hivatalos statisztika egyértelműen igazolja szavait. Hódmezővásárhelyen 1895-ben 4907 igás lófogat, ennek 85%-a kettes fogat) és 601 ökörfogat volt (ennek 40-40%-a volt kettes, illetve négyes fogat) 29 . Ennyi jutott közel 6000 1 kh feletti gazdaságra, illetve több mint 100 000 kh szántóföldre! 27. Jankó M. 1906. 43. 28. Jankó M. 1906. 44. 29. M.K.MG.STAT. I. k. 1897. 286 -287.
