Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csiki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979)

Az első udvar épületei: a kapuval szemben a rendkívül szép barokk magtár

10

, jobbra az egykori szekér- és gépszín a kovács és bognárműhellyel,

11 valamint a bejárat mellett, jobbra a kukoricagóré áll.

12 1. Az első udvar épületei a megvásárlás időpontjában (Barokk magtár és a szekérszin) 10. A magtár udvari bolthajtásait részben befalazták. Irodahelyiséget, darálót, hídmérleget, az épület északi, földszinti szárnyában üzemanyag-tárolót létesítettek. 11. A szekér-és gépszint szarvasmarha istállóvá alakították át. A toldaléképületek pedig takarmányelhelyezésre és takarmányeló'készítésre szolgáltak. A magtár, a szekér- és gépszín közötti kerítést kihasználva, féltetős szint emeltek. 12. A kukoricagóré háromrészes. Kettős lécezése már csak a Bercsényi utca felől volt meg. Általában a lécezés sok helyen töredezett, hiányos volt Felerősítésük kovácsolt szeggel történt. Az elkorhadt keményfa gerendázatot nyárfa gerendákkal pótolták. A cseréptetőzet hézagos volt. A feljáró lépcső pedig hiányzott. A kőlábazat is pótlásra szorult. Az udvar talaja hepehupás, így vízállásos, sáros volt. A vízlevezetők eldugultak, ami fokozta a kedvezőtlen benyomást. A kerítés fala és cserép teteje tatarozásra szorult. A bejárati kapu sok hiányossággal lógott a kőbálványokon, kerékvetők nélkül.