Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csiki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon Majormúzeumának története (1979)

A második udvar épületei: az udvar általános benyomása egyezik az első udvaréval, de itt lényegesen több vízállásos hely volt. Az istállónak használt egykori szekérszin oldalfalán jól lehetett látni a hét befalazott bolthajtásos bejáratot. Egyik-másiknál — beépítve—a kerékvető kövek is megvoltak. Látszott az épület sarkától a magtárig húzódó kőfal és a magtár egy részlete is. Az udvar nyugati és északi határán több célt szolgáló L alakú épület állt.

13 A jobbra lévő, északi szárny raktárhelyiségnek, padlásfeljárónak, egy nagy lóistállónak, három közöskonyhás cselédlakásnak és az utcai (Bercsényi utca) kétablakos ispánlakásnak adott helyet. Az épület lakórésze alápincézett. E két udvar és a Kőbányai TextÜművek telephelye mögött húzódik az 1 hektár és 2085 m

2 területű kőkerítéssel körülvett hajdani bemutatókert. A kerítés, a kertben álló épület, valamint a gémeskút romos állapotban került átvételre. A harmadik udvar épületei: az U alakú és a déli oldalán — fölköríves idomtéglákkal fedett — kőkerítéssel lezárt juhhodály eredetüeg az udvar felől nyitott barokk épület. Az íves záródású nyílásokat utólag befalazták. Keleti és nyugati szárnya püléres. A nyugati, beforduló szárnyat — toldalék hozzáépítéssel — műhelynek használták. Az épület mellett több kőből faragott szép barokk pad áll. A második és harmadik udvar között - kapuval lezárható — út nyílik a Bercsényi utcáról és vezet a bemutatókert kerítésének északi határáig. Tervezés és helyreállítás Balassa Iván, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóhelyettese 1968. június 6-án megbízást adott a Dunántúl területén fellelhető muzeális értékű, mezőgazdasági jellegű munkaeszközök és gépek gyűjtésére. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium a Georgikon Majormúzeum létesítését anyagilag és elvileg támogatta. így lehetővé vált, hogy meginduljon az előkészítő, tervező és szervező munka. 1969. november 20-án 1180/1969. sz. alatt a múzeum vezetősége előterjesztést tett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felé, melyben többek között azt írta: tr

A Georgikon Majormúzeum létesítése a Mezőgazdasági Múzeum dolgozóira nagy feladatot ró. Ezt azonban örömmel vállaljuk, mert egy olyan létesítménnyel sikerül gazdagítanunk a tárca intézményeinek számát, amely egy nagyüzem bemutatásával egyedülálló Európában, másrészt a mezőgazdasági szakoktatás nagyszerű múltját és hagyományait tárja az érdeklődő elé." Előterjesztéséhez csatolták Mendele Ferenc építészmérnök, az Országos Műemléki Felügyelőség - akkori — csoportvezetőjének a Georgikon major részletes tanulmánytervét és a Georgikon Majormúzeum 1970—1975. évi beruházási tervjavaslatát. 13. Az épület délnyugati falától a magtárig húzódó kó'kerítéshez szintén fészert emeltek. Az épület szemben álló, nyugati szárnyában raktárhelyiségek voltak.