Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)
N. Kiss István: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16—18. században
A paraszti jövedelem százalékos megoszlása 1 707-ben 2 terület munkaerő agrártermelés kézműipar pénzjövedelem kereskedelem Komárom megye 41,4 58,1 0,5 0,0 0,0 Esztergom megye 44,1 54,7 1,1 0,0 0,0 Kishont megye 48,3 43,8 7,3 0,4 0,0 Rimaszombat 39,5 23,5 11,6 16,0 9,1 oppidum Bár a munkaerőből származó jövedelem túlnyomó többségét az agrártermelés adta, nem tudjuk/inekkora volt abban a bányászat, a kézműipar, a kereskedelem és a szállítás munkaerő igénye, illetve az annak megfelelő munkabér összege. Az sem világos továbbá mekkora lehetett az aránya annak az adózás alapjául szolgáló munkaerőnek, amelyet a parasztok és kézműiparosok a termelés során saját gazdaságaikban felhasználtak? Az állami hatóságok adókivetés céljából csupán az adott munkaerő nagyságát mérték fel, tekintet nélkül arra, hogy az illetők saját gazdaságukban, vagy mint bérmunkások idegeneknél dolgoztak-e. Éppen ezért, tekintettel a kiértékelés nehézségeire, helyesebbnek tartjuk, ha a gazdasági élet áttekintésével a munkaerőből származó jövedelmet figyelmen kívül hagyjuk. A parasztok és nemesek termelését egyébként is csupán a munkaerőből származó jövedelem elhagyásával lehet összehasonlítani, mivel a nemesek - s ezt a kuruc kormányzat is elismerte — nem adóztak munkaerejük után. 2. tábla A paraszti jövedelem százalékos megoszlása 1 707-ben (elhagyva a munkaerő hozamát) terület állattenyésztés gabonatermelés bortermelés kézműipar pénzjövedelem kereskedelem Komárom megye 82,8 16,2 0,1 0,9 _ _ Esztergom megye 76,2 16,9 4,9 2,0 Kishont megye 77,1 7,8 0,1 14,2 0,8 Rimaszombat 30,5 4,8 3,8 19,2 26,5 15,2 oppidum 2. Az 1 707. évi jövedelemadó összeírás gépi adatfeldolgozásának előzetes eredményei. A fenti anyag 2 080 km 2 nagyságú területre vonatkozik, ahol 4 086 paraszti és 296 nemesi család élt, összesen 20 000 lélek. RÁKÓCZI 1707.
