Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790-1848)

Bálint Sándor elképezlése vitát váltott ki. Juhász Antal vitatja azt a feltevést, mintha a tanyásodást Szegeden — már a kezdetek kezdetén is - a homoki szőlőtelepítés hívta vol­na életre. A homokon létesült építmények eleinte - írta - az állattartás, s nem a szőlő­termelést voltak hivatva szolgálni, annál is inkább, mert a szőlőt a kaszálók és az építmé­nyek közé csak később telepítették. Azt persze nem vitatja, hogy a szőlőtelepítés kihatott a tanyásodásra is, annak továbbfejlődését igen nagymértékben serkentette, segítette. Ezzel magyarázható, hogy a szőlőhegyek körül lévő kaszálókat lényegesen sűrűbben tar­kítják a tanyát jelző pontok, mint az egyéb helyekét. 28 A vitát eldönteni itt aligha lehet. Témánk szempontjából lényegesnek az látszik, s ezt a vitára hívó fél sem tagadja, hogy a kétfajta folyamat: a szőlőtelepítés és a tanyásodás között kapcsolat létesült, elvitathatat­lan kölcsönhatás munkált. 29 Lényegét tekintve hasonló jellegű folyamat indult el Kecskeméten, de kisebb mérték­ben (és lassúbb ütemben) Halason, Nagykőrösön és Cegléden is. Ám amíg Szegeden a telepítés nehéz munkáját inkább spontán gazdasági-társadalmi tényezők mozgatták ekkor még (üyen földekhez csupán egyéni kezdeményezésű, szokványos öröklések vagy éppen öntevékeny vásárlások által jutottak a tulajdonosok), addig Kecskeméten nagy szerepet kapott a városvezetés tudatos homokmegkötő vagy arra ösztönző politikája, földjeinek felparcellázása is. Említettük, itt is jelentékeny múltja volt a szőlőtermelésnek már a tanyásodás kezdete előtt. Az 1774. évi összeíró 12 159 kapás, azaz mintegy 2000 kh körüli területet számlált össze a város határában — 2282 szőlősgazda kezén. A mester­emberek, gazdák és zsellérek közül ugyanakkor szinte minden másodiknál talált több­kevesebb, 2-től 100 akóig terjedő mennyiségben bort. 30 A lakosság azonban szaporodott, másfelől nőtt a homokveszély, s a spontán telepítések mellett gyakran szólnak a város korabeli iratai „szőlőföldek kiosztásáról" 31 „szőlőknek kiosztott homok"-ról, 32 ho­mokföldek beültetéséről", 33 homokok eladása"-ról. 34 Szabó Kálmán szerint a város a homokos határrészek parcellázását kimondottan szőlő telepítési célzattal 1792-ben kezdte meg s az akciót a századforduló táján többször is megismételték. Ha hinni lehet adatainak, 1810 és 1840 között szőlőnek mintegy 1600 holdat parcellázott fel saját földjéből Kecskemét városa. 35 A ballószögi határrészen pl. 1801-ben kezdtek 1-3 holdas parcellá­kat kiosztani - ugyancsak szőlőnek. 36 Az utóbbira nézve közelebbi és megbízhatóbb levéltári forrásokra is támaszkodhatunk. A kiosztás ránk maradt vázlatos tervrajzaiból tudjuk, hogy a felparcellázandó terület a széktói szőlőktől több száz méterre kifelé, a ballószögi határrészen lévő homokos földeken feküdt. (A kiosztani tervezett földek szom­szédságában egy-egy állattartó tanyai szállás állt ekkor már). A homokmegkötő szándékot az is mutatja, hogy a parcellázására kijelölt táblák egy-egy parcellájának egyik felét erdő­28. Juhász Antal, 1975. 287-302. p. 29. Szüts Mihály, 1914. 68. p. 30. BKmL. Kecskemét város iratai, összeírások, 1764-1778.1774. 31. BKmL. Kecskemét városi iratok. 7. fasc. 2. 1801. 32. BKmL. Kecskemét városi iratok. 7. fasc. 4. 1807. 33. BKmL. Kecskemét városi iratok. 7. fasc. 108. 1836. 34. BKmL. Kecskemét városi iratok. 7. fasc. 118. 1836. 35. Szabó Kálmán, 1934. 7-8. p. 36. Bende László, 1929. 14. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom